Rinyamente
DDOP-3.1.3/D-09-2010-0006 A NAGYATÁDI BÖLCSŐDE REKONSTRUKCIÓJA

Tarany

 
 
Töreki István, polgármester

06 82 352 833

Önkormányzat:
    7514 Tarany, Szent I. u. 20.

Közös Önkormányzati Hivatal:

    7541 Kutas, Petőfi u. 70.

    Jegyző: Pintér Csilla Judit

                                                    Internet elérhetőség: www.tarany.hu



Heraldikai leírás:
Álló csücsköstalpú pajzs, melynek vörös mezejében hegyével felfelé, élével balra fordított ezüst ekevas lebeg, melyet alulról egy jobb haránt és egy bal haránt helyzetű arany búzakalász keretez. A pajzs fölött szembefordult koronás rostélyos sisak. A takaró jobbról vörös-ezüst, balról kék-arany. A címerpajzs alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok-végződésű arany szalagon fekete nagybetűs Tarany 1773 Község felirat olvasható. A pajzstartó: mindkét oldalon, egy-egy, az egyik lábával a szalagon álló, a másikkal a pajzsot támasztó, vörös csőrű, vörös lábú, természetes színű gólya.

Magyarázat: A címer a település 1908 és 1949 között használt pecsétjében szereplő kép módosított átvétele. A címerben látható jelképek a község mezőgazdasági jellegére utalnak. A koronás sisak azt jelképezi, hogy Tarany történelme során egyházi és főúri birtok is volt. A szalag a község eddig fellelt legrégebbi jelképét (pecsét) szimbolizálja.

         A község Nagyatádtól 8 km-re délnyugatra a Rinya-patak völgyében található. A település létezéséről először a 15. századból származó oklevelekről értesülhetünk. Régen a falun keresztül vezetett a Szigetvárt Nagykanizsával összekötő postaút. A 17. század végén költöztek ide a Muravidékről a vendek, akik közel kétszáz éven keresztül őrizték sajátos kultúrájukat, identitásukat. A vendek katolikus vallásúak voltak, akik betartották egyházuk előírásait és amíg nem épült meg templomuk addig minden vasárnap és ünnepnap gyalog mentek a nem oly távoli Berzencére.

         A település birtokosa a 18. század harmincas éveitől a Festetics család volt, és Festetics Kristóf rendelte el a katolikus templom építését, mely 1763-ban készült el. A templom büszkeségei a Dorffmaister István festette freskók.

A 20. század elején sokan kivándoroltak az újvilágba, az ő leszármazottaik közül többen visszatértek a faluba.

         A község életében a második világháború után nagy változások történtek e: megépült a községet Nagyatáddal összekötő kövesút és a templomtorony (1949.), megindult a buszközlekedés (1957), befejeződött a falu villamosítása (1959), orvosi rendelő, művelődési ház épült, felújították és bővítették az óvodát, iskolát, tanácsházat, kiépítették a vízhálózatot. Az 1960-as években termálvizet találtak, melyre egy kis fürdőt létesítettek és kertészetet fűtöttek vele. A természeti kincs ma parlagon hever és várja potenciális hasznosítóit.

         Taranyban a megélhetést mindig a mezőgazdaság adta, bár Nagyatád iparosítása során többeknek a városban sikerült megteremteni megélhetésük alapjait. Az elmúlt évtizedben viszont egyre többen költöznek vissza a faluba és többen próbálkoznak megélni a mezőgazdaságból.

         A településnek pezsgő kulturális élete van. A hagyományőrző néptánc együttes, férfidalkör, nyugdíjas asszonykör a helyi művelődési otthonban működik.

         Az oktatási, szociális és egészségügyi ellátása jól kiépített a falunak. Nyolc osztályos iskolája mellet a gyermekjóléti szolgálat intézménye is Tarany székhellyel látja el feladatát Háromfa és Bakháza településen is. A falu egészségügyi ellátását helyben háziorvos látja el.

         Mindenképpen említést érdemel a „szőlőhegy" és a „Taranyi Buncek"-ként emlegetett szőlőfajta, a belőle és egyéb szőlőfajtákból készült borok a táj borversenyein is elismerést érdemeltek ki a gondos és hozzáértő gazdáknak köszönhetően. A mintegy 300 présház a régi és új a régi és az új építési stílust ötvözik. A taranyi szőlősgazdák szívesen járnak ki dolgozni és pihenni a településtől mintegy 2-3 km-re lévő birtokra.

         A következő évek fejlesztése között szerepel a Taranyt Vízvárral összekötő út megépítése. A mindössze 4 km-es útszakasz megépítésével összeköttetést lehetne teremteni a Dráva felé, valamint megszűntetné a település elzárt helyzetét.

 


 Nyomtatás


MySQL: 0.0011 s, 8 request(s), PHP: 0.0354 s, total: 0.0365 s, document retrieved from database.