Rinyamente
DDOP-3.1.3/D-09-2010-0006 A NAGYATÁDI BÖLCSŐDE REKONSTRUKCIÓJA

Szabás

 

Sári Dénes, polgármester

06 82 385 484

Önkormányzat:
    7544 Szabás, Fő u. 52.

Közös Önkormányzati Hivatal:
    7541 Kutas, Petőfi u. 70.
    Jegyző: Pintér Csilla Judit


Heraldikai leírás: Hasítással kettéosztott álló kerektalpú pajzs, melynek első kék mezejében zöld talajon vörös ruhás, ezüst sisakos és vértes, fekete csizmás, derekán ezüstcsatos fekete övvel ellátott magyar vitéz áll, aki jobbjával ezüst rúdra erősített vörös keresztes fehér lobogót tart, balján arany markolatú, fekete hüvelyű kard függ. A pajzs második vörös mezejében ezüst apostoli kettős kereszt lebeg, fölötte liliomos arany korona látható.

Magyarázat: A címer a település történeti múltjára emlékeztet. A kettős kereszt a községnek IV. Béla király idejében történt alapítására utal, a király korabeli pecsétjéről lett átvéve. A jobboldali kék mező zászlót tartó vitéze a Vizeki Tallián család címeréből származik, akik a XVIII. századtól kezdve a XX. század közepéig voltak birtokosok a településen, egykori kastélyuk a falu egyik nevezetessége.

         Szabás a Nagybajom-Lábod közötti út mentén található apró belső-somogyi település. A Nagyatádtól északkeletre lévő községet az 1332-37-es pápai tizedjegyzék említi először. Neve Zabas alakban 1395-ben szerepelt. A tatárjárás ideján a falu mellett vezetett a Szigetvárt Segesddel összekötő ún. szenes út. A faluról a következő bejegyzés szerint a 17. század végén tűzvész pusztította a települést, majd a kuruc szabadságharc után népesült be újra főként református vallású betelepülőkkel.  

         A falunak több birtokosa volt az elmúlt évszázadokban. A legutolsó birtokos a Tallián család, kik közül Tallián János az 1800-as évek derekán felépítette kastélyát, ahol boldog családi életet élt, gyarapította birtokait és fejlesztette gazdaságát. A 20. század elején két téglagyár és egy gőzmalom adott a helybélieknek munkát.

         A kastélyt a második világháború utáni államosítások után 1955-ig magtárként és terménytárolóként használták. Mára a múltból megmaradt építészeti emlékeket társadalmi és gyógyászati célra hasznosítják. A Tallián-kúriába költözött a községháza, a kastély szenvedélybetegek rehabilitációs intézeteként, míg a Fekete Aladár kastélyában a művelődési ház működik.

         A falu fejlődését a szomszédos Nagykorpáddal közös tervek megvalósulásában látják, hiszen a két település között megépült víztározó mind az öntözéses növénytermesztésnek, mind a haltenyésztésnek és egy turisztikai kiránduló központ kialakítására alkalmas.

         Ma a településen a legnagyobb foglalkozató az önkormányzat és a rehabilitációs otthon. Vállalkozások is működnek, közülük többen a helyi lakosság számára nyújtanak szolgáltatást. Viszont él a településen cserépkályház, asztalos, kőműves mester is. A lakosság egy része őstermelőként jut kiegészítő jövedelemhez, főként málna és uborkatermesztéssel.

         A falu társadalmi életében Szabásért Egyesület tevékenykedik, valamint sikeresen működik az iskolásokból álló 25 tagú színjátszó kör is.

 

 


 Nyomtatás


MySQL: 0.0024 s, 8 request(s), PHP: 0.0338 s, total: 0.0362 s, document retrieved from database.