Rinyamente
DDOP-3.1.3/D-09-2010-0006 A NAGYATÁDI BÖLCSŐDE REKONSTRUKCIÓJA

Rinyabesenyő

 
Orsós Imre, polgármester
06 82 711 080
Önkormányzat:
    7552 Rinyabesenyő, Kossuth u. 5.
Közös Önkormányzati Hivatal:
    7551 Lábod, Kossuth u. 57.
    Jegyző: Nagy Balázs

 
 
Heraldikai leírás: Jobb haránt ezüst pólyával két részre osztott vörös háromszögű pajzs, melynek felső mezejében a harántpólyával párhuzamosan elhelyezkedő ugró arany szarvas, alsó mezejében álló helyzetű három zöld tölgyfalevél látható. Az ezüst pólyában hegyével a pajzs jobb felső sarka felé mutató fekete nyílvessző szerepel.


Magyarázat: A két fő címeralak a település fő jellegzetességeit, a környékbeli erdőket és a bennük élő vadakat jeleníti meg. Rinyabesenyő dús erdei gazdagok nagyvadakban, igen jelentős a gímszarvas-állománya. Az ezüst harántpólya és a benne lévő nyíl a település nevét kívánja szimbolizálni. A pólya a Rinyát jelzi, míg a fekete nyíl a középkorban idetelepült besenyő népcsoportra emlékeztet.

         Kelet-Belső-Somogy nagy összefüggő erdőkkel borított területén a Görgetegi-Rinya-patak völgyében fekszik ez a 259 fős település. A 68-as út mentén fekvő Lábod községből vezet az út Rinyabesenyőbe.

Ezek az erdők olyan híres nagyvadakat rejtenek, amelyekről minden vadász álmodik. Az ország legszebb gímszarvas állománya e vadban gazdag erdőben található.

A belső-somogyi bükkösök öreg fáiról legendák keringtek, melyek közül mára alig néhány példány maradt. Az egykori bükkös maradványát ma a Sefag Rt. Lábodi Erdészete szigorúan védett erdőként kezeli. Az idelátogatónak érdemes felkeresni az erdészeket, akik sokféle érdekes fát tudnak mutatni a területen, például az 1898-ben telepített ún. Sissi fákat, melyeket a meggyilkolt Erzsébet királyné emlékére ültettek.

 A falu érdekessége, hogy a honfoglalás környékén betelepülő besenyők - a neve is mutatja - által lakott település volt. Első írásos említésével az 1332-37-es pápai tized-jegyzékben találkozhatunk. A török hódoltság idején elnéptelenedett és csak lassan növekedett a népessége. A 19. század közepére közel 500 lakosa volt. A falu katolikus lakossága a század végén templomot építetett. A neogótikus stílusú templom ma műemlék jellegű épület

A Rinyabesenyő - a többi Besenyő nevű településtől való megkülönböztetéstől - elnevezést 1907-ben vette fel.

A település a 80-as évekig őrizte önállóságát. Művelődési háza, könyvtára, termelőszövetkezete volt. Az infrastruktúrája is fejlődött az időtájt (áram, szilárd útburkolat). A rendszerváltás óta folyamatosan veszítette el önálló intézményeit, szolgáltatások szűntek meg.

Mára Lábodra járnak már az iskolás korú gyerekek, és a szolgáltatások többsége is a szomszédos nagytelepülésen található. A településen csupán az óvoda és a könyvtár működik.



 Nyomtatás


MySQL: 0.0021 s, 8 request(s), PHP: 0.0355 s, total: 0.0375 s, document retrieved from database.