Rinyamente
DDOP-3.1.3/D-09-2010-0006 A NAGYATÁDI BÖLCSŐDE REKONSTRUKCIÓJA

Háromfa


Brantmüller Zoltán, polgármester

06 82 778 380

Önkormányzat:
     7585 Háromfa, Kossuth u. 235.

Közös Önkormányzati Hivatal:

     7551 Lábod, Kossuth u. 57.
     Jegyző: Nagy Balázs
      


Heraldikai leírás:
Jobb oldalán hornyolt, felül domború ívvel süvegezett, ezüst szegélyű álló kerektalpú tárcsapajzs. Az ezüst oromvonallal vágott pajzs felső vörös mezejében két lebegő, stilizált arany bástyamotívum szerepel, alsó zöld mezejében három stilizált arany jegenyefa áll. A pajzsot két oldalról egy-egy, szárán alul összefogott, arany bogyótermésű zöld babérág övezi. A pajzs fölött lebegő, fecskefarok-végződésű, íves arany szalagon fekete nagybetűs Háromfa felirat olvasható.


Magyarázat:
A hagyomány szerint a településre igyekvőket egy révész vitte át a folyón, és a révészlak mellett három fa állt. Innen nyerte a település a nevét, melyet (Harumfa) 1377-ben olvashatunk először. A két bástya motívuma is a történelmi múltra emlékeztet, a Nagyatádtól Babócsára vezető út mellett álló két egykori földvárra utal. A tárcsapajzs a címer által idézett történelmi korszakot hangsúlyozza. A pajzsot övező babérkoszorú a település pecsét-hagyományának folytatója, mivel ez az elem szerepelt már a XVIII-XIX. századi pecséteken.

Egy 1377-es okiratban Hárumfaként említik a település nevét először. A Lórántfí, a Forster, majd a Bornemisza család birtokaként szerepel. Az 1554-es török kincstári adólajstromba három házzal vették fel. Mai címerében a három jegenyefa utal a névre. A XVIII. század első két évtizedében Tirunetti Herkules Lajosé, majd 1733-ban került a környék a Festetics-család tulajdonába, s a II. világháború végéig, 1945-ig az ő kezükben is maradt.

A falutól északra a XVI. század közepe táján önálló település jött létre Agarév néven, ugyanis a monda szerint a Rinya völgyében egy rév biztosította a török aga átkelését. Gróf Festetics Kristóf a XVIII. század első évtizedeiben Muraszombat vidékéről vend lakosokat telepített ide, akik később teljesen asszimilálódtak. 1870-ben 1406 lakosa és 160 háza volt. Húsz évvel később Háromfához csatolták, s 1907-ig Háromfa-Agarév volt a település neve, majd ezt követően lett Háromfa, közel kétezer lakosával.

A századfordulón olvasókör, lövészegylet működött, és a római katolikus iskolában tanítottak A II. világháborút követően a Pókus uradalom helyén állami gazdaság jött létre kétezer hold földön. Az ötvenes évek elején több termelőszövetkezet is alakult, melyek 1956-ban megszűntek, s 1959-ben a felbomlott állami gazdaság helyén kezdett gazdálkodni az Új Barázda Tsz. Taglétszáma kezdetben elérte a 700 főt.

Háromfa hagyományosan katolikus település, temploma 1881-ben épült, védőszentjei Péter és Pál apostolok. Az ő névnapjukon, június 29-én tartják a háromfaiak a hagyományos búcsút, mely az egész település ünnepe.  A település több részén is emlékművet, keresztet állítottak tiszteletükre.
A népviselet szinte már teljesen elveszett a hétköznapokból, s már szinte nem is lehet találni olyat, aki a régi hagyományoknak megfelelően öltözik. A régi értékeket a hagyományőrző népdalkör ápolja.  mint ahogy is. A szövés és a fonás mestersége hatvanas évektől szűnt meg, mikor leállították a kender vetését.

A turizmus a Rinya patak vízgyűjtőterületén épült ötvennégy hektáros horgásztóra épít. Felszínének 70 százaléka vízitök levelekkel benőtt. Erről és a horgászati nehézségéről nevezték el a turisták Green Hell-nek, azaz Zöld pokolnak. Az átlagosan egy méter hatvan centi mélységű tó körüli nádasokban vízimadarak ütöttek tanyát, a vadkacsák és a szárcsák mellett gyakran látni méltóságteljesen sétáló darvakat is. A páratlan szépségű csendes környék pihenőként is szolgál az erre járóknak. A faluban több vendégház és a tó partján 2005 karácsonyára elkészült Agarév Panzió várja a túrázókat.

A háromfai tavon horgászókra a nagyotmondás biztosan nem igaz, hiszen nem ritkán akasztanak 15-25 kilós pontyot a sporthorgászok a Zöld pokolban. A Honos fajai a ponty, az amur, a süllő, a csuka, a harcsa és a compó, illetve a fehér halak, a keszegfélék. A tavat gondozó és felügyelő Natura horgászegyesület "Fogd és tedd vissza!" elve miatt szinte csak rekordlistás halak vannak a vízben. A legnagyobb ponty, csaknem 32 kilót nyomott. Éjjel-nappal, a partról és csónakból is lehet halat fogni. Az egyesületnél állandóan nagy a nyüzsgés, hiszen Magyarország egész területéről, valamint Európa minden tájáról, főleg Cseh- és Németországból, Romániából és Szlovákiából.

A nyár végén minden évben megrendezik A Különleges asztali örömök Somogyban rendezvényének programját a Halétkek sütő- és főzőversenyét bojli Európa bajnokság színesít.

2003 óta a fiatal 14-18 éves korosztály számára "Bojli Suli"-t szervez a tó üzemeltetője, valamint 2006-ban útjára indították a "Kihívás hete Háromfán" elnevezésű versenyt.

A tó környezetében elterülő 4900 ha vadászterület a vadászat szerelmesei számára nyújt kellemes kikapcsolódást.

A település - szennyvíz kivételével - kiépített infrastruktúrával rendelkezik: a villany, víz, gáz, kábeltelevízió és a telefonhálózat teljes kiépített a községben. A gyerekek alapfokú oktatása helyben történik, az egészségügyi ellátást önálló körzeti orvos biztosítja.

A jövőbeli fejlesztési tervek között szerepel
településen található és a víztározó körüli falusi szálláshelyek szélessávú internet csatlakozásának kiépítése.

 


 Nyomtatás


MySQL: 0.0021 s, 8 request(s), PHP: 0.0236 s, total: 0.0258 s, document retrieved from database.