Rinyamente
DDOP-3.1.3/D-09-2010-0006 A NAGYATÁDI BÖLCSŐDE REKONSTRUKCIÓJA

Görgeteg


Fadgyas Attila, polgármester

06 82 567 030

Önkormányzat:

    7553 Görgeteg, Fő u. 24.         

Közös Önkormányzati Hivatal:
    7551 Lábod, Kossuth u. 57.     
    Jegyző: Nagy Balázs
Internet elérhetőség: www.gorgeteg.hu                              

  

                            

Heraldikai leírás: Ívelt oldalú ékeléssel három részre osztott álló csücsköstalpú pajzs, melynek első arany mezejében vörös kettős kereszt látható, a második arany mezőben vörös hatágú csillagtól és újholdtól kísért jobbra fordult, kettősfarkú koronás vörös oroszlán áll, mely első lábait ragadozásra nyújtja. Az alsó kék mező alján, ezüst hullámvonallal vágott pajzstalpból, felülről nyolcágú arany csillagtól kísért fekete vízimalom-kerék emelkedik ki. A pajzsot mindkét oldalról egy-egy, arany makkokkal megrakott alul keresztbe tett szárú zöld tölgyfaág keretezi.

Magyarázat: A kettős kereszt egyszerre utal a lakosság keresztény hitére, valamint a korábbi birtokosokra, a veszprémi püspökségre és a Széchényi családra. A XX. század elején Nagykunságból származó telepesek költöztek a görgetegi határba, ezt jelképezi az oroszlán, mely a kunok címeréből származik. A fekete vízimalom-kerék a község hajdani jelentős iparára, a vízimolnárságra utal. A nyolcágú csillag a település korábbi pecsétjéből átvett elemként a református vallású lakosságot, míg a tölgyfaágak a község természeti környezetét jelképezik.

Görgeteg Somogy megye déli részén, a Nagyatádtól Barcsig vezető 68-as út mentén fekszik, közeli szomszédja Lábod, de nincs nagy távolságra a két város, Nagyatád és Barcs sem. A falu közelében található a Rinya leágazása, néhány kilométerre pedig halastavak egész rendszere látható. Bár közvetlen vasúti közlekedés nincs, de az autóbuszjáratok könnyen elérhetővé teszik a községet.

A falu környezetével bőkezűen bánt a természet, az erdők vadban bővelkednek, ami azért a növénytermesztés szempontjából jelentős károkat is jelent. Görgeteg közigazgatási területéhez tartozik Rinyatamási, amely területet 1890-ben vásárolt meg gróf Széchenyi Aladár, majd felépítette a ma is álló vadászkastélyt. Az erdőben megbúvó gyönyörű épületet szívesen látogatják a külföldi vadászok annál is inkább, mivel szolgáltatásai minden igényt kielégítenek.

Görgeteg lakói a korábbi évszázadokban a földművelésből és az állattartásból éltek meg a homokháton, ahol elsősorban a burgonya terem meg. A falu írott története 1193-ig vezethető vissza, amikor III. Béla - a székesfehérvári keresztesek javait megerősítő - levele készült. Egy későbbi, 1360-ból származó oklevél Gurgeteg formában említi a települést mint a veszprémi püspökség legrégibb birtokát.

A mai formában is használt Görgetegként az 1535-ös iratok nevezték először a falut. XVII. századból a református prédikátorról maradt írásos emlék, abban az időben Sümeg várának tartozéka volt a település.

Az úrbéri birtokrendezésre 1851-ben került sor, húsz évvel később már ezernél is több lakója volt Görgetegnek. Ebben az időben jelentős vízrendezésbe kezdtek a helyi földesurak, a mocsarak lecsapolásával új legelőket és szántóföldeket hoztak létre. A századfordulót követően gróf Széchenyi Aladár volt a földbirtokos, az ő idejében indult meg a gazdasági fejlődés. Hitelszövetkezet, majd fogyasztási és értékesítési szövetkezet alakult, egymás után jöttek létre a társadalmi szerveződések.

A második világháborút követően 1952-ben alakult meg az első termelőszövetkezet, amely azonban igen rövid életű volt. Az 1960-ban létrejött Búzakalász Mgtsz azonban már egészen 1990-ig gazdálkodott, ám ekkor gazdasági társaságokra bomlott.

A veszprémi püspökség az 1890-es években kezdte felparcellázni földjeit, s a telkeket kunszentmártoni telepes földművesek, valamint a környékbeli cselédek vették meg. Így alakult ki 1902-1903-tól Kuntelep, amely 1905-ben községgé alakult, 35 év múlva pedig egyesült Görgeteggel (ekkor 878 lakost számlált. Az egykor betelepült kunok az évtizedek során összeolvadtak a helybeliekkel, a XX. század utolsó éveiben hunyt el utolsó képviselőjük. Nem őriznek már sem hagyományt, sem népviseletet, a szokások is elhalványultak.

Görgetegen még ma is a mezőgazdaság a megélhetés fő forrása, bár szép számmal vannak vállalkozások is. A vállalkozók között megtalálhatók az iparosok és a kereskedők, de az egyéni gazdák is. Munkalehetőséget az önkormányzat mellett két jelentősebb vállalkozás, a Kvalitás Kft. és Drawa Bt. nyújt. Az önkormányzat szívesen látna a településen több vállalkozást is, a szolgáltatások körében hiányzik a cipész és a varrónő, s tekintettel az idegenforgalom élénkülésére, a vendéglátóipar fejlődésére is lehet számítani. Ugyanígy fejlesztésre vár a falusi vendéglátás is, jelenleg - a Rinyatamási vadászkastélyon kívül - a Tájházban van lehetőség 5-7 vendég elszállásolására.

A fejlődés kulcsát mindenképpen a turizmusban látják a görgetegiek, hiszen a faluba látogatónak számtalan érdekes programot tudnak ajánlani a környéken: közel a csokonyavisontai gyógyfürdő, a környék halastavai élmény dús kirándulásra csábítanak, Rinyaszentkirályon szarvasfarm, Lábodon vidrapark látogatható, Görgetegen pedig vendégmarasztaló lakosok fogadják az idegent.

A vendégmarasztaló fejlesztési tervek közül ki kell emelni a kempinghez vezető út és rinyabesenyői erdei iskolához vezető út felújítása, egy turistaszálló kialakítását, valamint a kerékpáros turisták számára a Görgeteget Csokonyavisontával összekötő kerékpárút kialakítása.

A közeljövőben a faluvezetés célja a lakók számára hozzáférhetővé tenni a vezetékes gázt, ezzel is tovább növelve az infrastrukturális ellátottság szintjét.

 


 Nyomtatás


MySQL: 0.0255 s, 8 request(s), PHP: 0.0359 s, total: 0.0614 s, document retrieved from database.