Rinyamente
DDOP-3.1.3/D-09-2010-0006 A NAGYATÁDI BÖLCSŐDE REKONSTRUKCIÓJA


A LEADER-ről

         A LEADER-program az Európai Unió vidékfejlesztési programjainak egyike. Az Európai Unió mezőgazdasági politikája 1957 óta folyamatosan átalakul. Míg korábban a munkahelyek és a megfelelő mennyiségű élelmiszer biztosítása volt a fő cél, később az élelmiszeripari termékek minősége iránti igény, a környezet védelme, a vidéki táj képének és az adott vidéki térség kulturális hagyományainak, értékeinek a megőrzése került előtérbe.

         A kilencvenes évektől kezdve felismerték a fenntartható helyi fejlődés jelentőségét, figyelem be véve a térségek környezeti, gazdasági, szociális és kulturális adottságait is. Új fejlesztési módszereket dolgoztak ki, s a helyi közösségeket is bevonták a megoldások keresésébe.

         A „hagyományos” fejlesztési politika átalakítása érdekében született meg az Európai Unió LEADER-programja. A rövidítés a francia elnevezés kezdőbetűiből származik – Liasion Entre Actions pour le Development de łEconomie Rurale –, amelynek magyar jelentése, szó szerinti fordításban: akciók közötti kapcsolat a vidék gazdasági fejlesztése érdekében.

A program új alapokra helyezi a fejlesztést. A térség fejlesztési stratégiáját az abban részt vevő önkormányzatokból, a térség vállalkozásaiból és civil szerveződéseiből megalakult ún. helyi akciócsoport1 állítja össze,az ott élők bevonásával.

         A LEADER-program keretében arra törekednek, hogy a döntéshozók és a pályázók között szorosabb kapcsolat alakuljon ki, és a program menedzsmentjét közvetlenül összekapcsolják a helyi szereplőkkel. Így lerövidülhet a döntéshozatalhoz szükséges idő, és lehetőség nyílik arra, hogy a pályázók személyre szabott segítséget kapjanak pályázatuk elkészítéséhez.

 

         A helyi fejlesztés érdekében a térség komplex igényeit veszik figyelembe, s így a program módot ad a szektorok, a tevékenységek, a résztvevők és a vidéki térségek közötti tartalmas kapcsolat kialakítására. A helyi fejlesztés általában ott a legsikeresebb, ahol annak szereplői képesek mind a személyes kapcsolatrendszer, együttműködés megteremtésére, mind pedig a komplex

térségi szükségletek figyelembevételére tevékenységük során.

         A LEADER+ célja a vidéki térségekben élők segítése és bátorítása annak érdekében, hogy térségük hosszabb távú fejlesztési lehetőségeit közösen átgondolják. Olyan integrált, újszerű megoldásokat magukban foglaló stratégiák megvalósításának támogatása a szándék, amelyek biztosítják a térség fenntartható fejlődését, különös tekintettel

• a természeti és a kulturális örökség megóvására;

• a vidéki gazdaság megerősítésére, ami elsősorban munkahelyek teremtését jelenti;

• a helyi közösségek szervezeti feltételeinek javítására.

         A programnakspeciálisan helyi arculatúnak, integráltnak, gazdaságilag fenntarthatónak és innovatívnak kell lennie. Prioritását a következő lehetőségek közül kell kiválasztani:

• új – de az adott térségtől nem idegen – módszerek és technológiák alkalmazása annak érdekében, hogy a termékeket és a szolgáltatásokat versenyképesebbé tegyék;

• a vidéki élet minőségének javítása;

• a helyi termékek hozzáadott értékének növelése, különösen a kistermelőegységek termékei piacra jutásának a segítése;

• a természeti és a kulturális erőforrások legmegfelelőbb használata.

Minden benyújtott programnak elő kell segítenie a fiatalok és a nők foglalkoztatását.

Együttmûködés a LEADER-ben

         A LEADER+ program azon az újfajta elképzelésen alapul, amely szerint a vidékfejlesztés csak akkor lehet sikeres, ha az ott élők, az ott működő szervezetek együttműködésével, tevékenységeik összehangolásával valósul meg. A LEADER+ keretei között kötelező kialakítani ilyen kooperációt, amelynek alapja a szereplők közötti partneri viszony. Partnernek lenni, együttműködni a következőket jelenti:

• Részt venni a térség, a közösség ügyeiben, tagjává válni különböző szervezeteknek, vagy egy fontos ügy mögé állni.

• Aktívan közreműködni a közéleti döntéshozatali folyamatokban, abban felelősséget vállalni.

• Kiállni egy fontos ügyért, nyilvánosan elmondani vagy meg védeni egy véleményt.

• Információt átadni, azt terjeszteni, kommunikálni, tapasztalatot cserélni.

         Az együttműködés elsődleges célja az, hogy – egy hosszú távú fejlesztési elképzelés megvalósítása érdekében – képes legyen pozitívan befolyásolni az adott térségben élők életét, és ennek érdekében átalakítsa a térség intézményeinek működését. A megfelelő fejlesztési elképzelés kimunkálásához, a kiegyensúlyozott jövőkép megalkotásához elengedhetetlen különféle, a térség

társadalmát jól reprezentáló szereplők bevonása az együttműködésbe.

         A LEADER+ kedvezményezettjei a helyi vidékfejlesztési munkacsoportok, amelyeknek a tagjai az adott térség gazdasági, önkormányzati és egyesületi életének képviselői. Ezek a következők:

• Természetes személyek vagy azok egyesülései, amelyeket elsősorban a társadalmi, a foglalkoztatási és az életminőséggel kapcsolatos problémák foglalkoztatnak. A szociális szféra érdekeit képviselik.

• Üzleti szféra, pénzügyi szektor, amelyet főként a jövedelmezőség, a gazdasági

haszon és a helyi gazdaság piaci alkalmazkodása érdekel. A versenyszféra érdekeit képviseli.

• Regionális, nemzeti és európai közintézmények, önkormányzatok, állami szervezetek, amelyek elsődleges feladata a regionális politika megvalósítása, a térség szociális, foglalkoztatási, gazdasági, környezeti helyzetének javítása, kulturális örökségének védelme, valamint az ágazati és a területi politika összhangjának megteremtése. Az állam, az államigazgatás érdekeit képviselik.

         Fontos, hogy a munkacsoportokban a gazdasági és a civil szféra tegye ki a többséget, s ne az önkormányzati és a közszféra képviselői legyenek túlsúlyban.

A programban a formális együttműködés megtestesítője a helyi vidékfejlesztési munkacsoport, amely döntési jogosítvánnyal rendelkezik, és meghatározott keret költségvetéssel gazdálkodhat. E szervezet decentralizált alappal és önálló menedzsmenttel rendelkezik. A LEADER-programnak ez az egyik legeredetibb jellemzője.

         A helyi vidékfejlesztési munkacsoportok összeállítása jelentősen hozzájárul a helyi fejlesztés sikeréhez, a következők miatt:

A LEADER  megvalósulási területe

A kistérség földrajzi elhelyezkedése jelenti a helyi fejlesztés „területi tőkéjét”, amely alapvető fontosságú a LEADER+ szempontjából.

A területi tőke az adott térség „vagyona”amely az ott élő emberek „helyi tudása”, szakértelme,különböző tevékenységeik, a táj, atörténelmi örökség összessége. E tényezőkegyúttal meghatározzák az adott térségegyediségét, amely a fejlesztési elképzelésekkiinduló pontja lehet.

A programban olyan vidéki térségek vehetnek részt, amelyek földrajzi, gazdasági, társadalmi, valamint történeti szempontból homogén egységet képeznek, ahol

• a lakosság száma tízezer és százezer fő között van, és a népsűrűség nem haladja meg a 120 fő/négyzetkilométert és

• olyan emberek élnek, akik képesek együttműködni, valamint a térség fejlesztése érdekében hajlandók létre hozni új szervezeti kereteket, együttműködési formákat.

A LEADER program újszerűsége

A program a fenntartható fejlődés gondolatából indul ki, ezért arra törekszik, hogy figyelembe vegye egy adott terület belső lehetőségeit és korlátait, a jellegzetes kulturális, gazdasági, társadalmi és környezeti tényezőket.

A program jellemzői a következők:
Területspecifikusság

A program területalapúan, komplex módon közelíti meg a helyi problémákat. Olyan fejlesztésre ad lehetőséget, amely az adott vidéki terület erősségeire, gyengeségeire, erőforrásaira alapoz.

A támogatható terület homogén, összefüggő vidéki egység, amelyet belső társadalmi kohézió, közös történelem, közös hagyományok jellemeznek.

Alulról építkező fejlesztési modell

A program arra ösztönzi a helyben élőket, hogy vegyenek részt a térség hosszú távú fejlődését meghatározó döntések meghozatalában, együttműködve az érdekelt gazdasági és társadalmi szereplőkkel, a civil és az önkormányzati szervezetekkel, közintézményekkel. Az alulról építkező fejlesztési modellhez szükség van a helybéliek lelkesítésére és a helyi közösségfejlesztésre.

 A helyi vidékfejlesztési munkacsoport működtetése

A program olyan módszert alkalmaz, amely kapcsolatokat létesít a polgárok és a vidék fejlesztését szolgáló programok között. A helyi partnerség létrehozásával – amelyet helyi vidékfejlesztési munkacsoportnak nevezünk – megvalósulhat az adott térség fejlesztése. Ezek a csoportok ugyanis új modellként jelennek meg a szervezetek között: az adott területen hatással vannak az intézményi és a politikai egyensúlyra, döntéshozó testületként működnek és érdemi költségvetési keret felett rendelkeznek.

Innováció
A helyi együttműködés elősegítheti a térségben:

• az újfajta termékek bevezetését és szolgáltatások nyújtását, amelyek jól illeszkednek a térség adottságaihoz;

• a tradicionálisan különálló és külön kezelt gazdasági szektorok összekapcsolását, azok újfajta kombinációit;

• a térség humán-, természeti és pénzügyi erőforrásainak összekapcsolódásával a helyi erőforrások jobb kihasználását;

• a helyiek bevonását a programkidolgozásba és a végrehajtásba.

Integrált megközelítés

Egy speciális helyi probléma átfogó, integrált megközelítésére akkor van lehetőség, ha a szereplők, a szektorok (ágazatok), valamint a projektek közötti együttműködés és a helyi kapcsolatrendszer segíti egy hosszú távú stratégia kialakítását. A helyi cselekvési tervben meghatározott projektek megvalósítását szolgáló tevékenységek egymáshoz kapcsolódnak, így a hatások nem elkülönülten, egymástól elszigetelten jelennek meg, hanem összeadódnak, összefüggő egészként érzékelhetők.

Területek közötti kapcsolatépítés és együttműködés

A LEADER-hálózat kiépítése és működtetése magában foglalja az információk cseréjét, azok körforgását, valamint az innováció eredményeinek átadását.

Vagyis az együtt működés célja, hogy

• megszüntesse a helyi csoportok egy mástól való elszigeteltségét;

• a jól működő vidékfejlesztési módszerek átadhatóvá váljanak;

• megteremtsen egy olyan információs bázist, amely minden más térség számára is hasznosítható;

• a program helyi megvalósításának eredményeit folyamatosan analizálja;

• javaslatot tegyen a vidékpolitika hosszú távú irányára.

Mindemellett fontos megemlíteni, hogy a helyi szintű, horizontális együttműködésen túl a programban fontos a vertikális, a különböző adminisztrációs szintek közötti együttműködés is.

Helyi finanszírozás és menedzsment

A helyi vidékfejlesztési munkacsoportok döntéshozatali felelőssége a program kialakítása, illetve a végső kedvezményezettek kiválasztása során jelenik meg.

A munkacsoportok működési felelőssége – azaz a számukra biztosított keretösszeggel kapcsolatos konkrét rendelkezés – az egyes tagállamokban eltérő lehet, mivel ez függ a munkacsoportok felkészültségétől, valamint az ország közigazgatási struktúrájától.

A LEADER Magyarországon

Az Európai Unióhoz 2004-ben újonnan csatlakozott országok esetében a tagállamok operatív programjai tartalmazzák a LEADER+ intézkedést.

Magyarországon a LEADER+ program az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében, az operatív program (OP) önálló intézkedéseként valósul meg. A LEADER+ programra az AVOP költségvetésének 4,5 százaléka, azaz mintegy 4,885 milliárd Ft összegforrás használható fel 2005-2006 között.

A kezdeményezés fő céljai:

·        Vidéki élet- és munkalehetőségek javítása, a vidéki jólét növelése

·         Életképes vidéki közösségek kialakítása, az együttműködési képesség és szervezettség javítása

·         Új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek kialakítása

·        Munkahelyteremtés és megőrzés

A kezdeményezés által támogatott tevékenységek:

A LEADER támogatás hozzájárul a fenntartható, életminőséget szem előtt tartó szerves fejlődési folyamat kialakításához és megvalósításához. Olyan emberi, közösségi és gazdasági együttműködéseket támogat, amelyek egy-egy térség belső adottságait, a helyi közösség bekapcsolásával, részvételével mozgósítani tudják.

A támogatott tevékenységek az AVOP keretén belül egyedi jellegüknél fogva különböznek a többi intézkedéstől, illetve az OP által támogatott többi tevékenységtől. Az egyedi jelleget a vidéki térségek közösségeinek részvételén alapuló tervezési, megvalósítási és működtetési tevékenységek, valamint a hálózatépítő, együttműködések erősítésére irányuló célok adják.

A jövő LEADER-je
(2007-2013)

Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben az agrár-vidékfejlesztés nemzeti fejlesztési irányai (prioritásai) az alábbiak szerint határozhatóak meg:

I. A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elősegítése;

II. A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség a piacorientált szemlélet elterjedésére;

III. A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erősítése;

IV. A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, illetve a vidéki életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása a vidéki települések lakosainak;

V. Helyi közösségek fejlesztése. A IV és V. intézkedéscsoportban kap helyet a LEADER.

         Kiemelt fejlesztési irány a nemzeti fejlesztési irányokkal összhangban a vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása és a helyi közösségek fejlesztése.

A területileg kiegyenlítettebb fejlesztések szempontjából a kedvezményezettek körének kialakításánál prioritással kezelik a 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben foglalt, vidékfejlesztési szempontból hátrányos helyzetű kistérségeket.

         Átfogó cél az integrált szemléletű helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósításán és széleskörű partnerség működtetésén keresztül a belső erőforrások fenntartható és innovatív hasznosításának, valamint a vidéki életminőség helyi megoldásokon alapuló javításának elősegítése.

Specifikus célok:

A intézkedéscsoport keretén belül a helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósításának, a térségek közötti együttműködéseknek és a helyi akciócsoportok készségfejlesztésének és működtetésének támogatására kerül sor.

Az újszerű eljárások ösztönzése a LEADER egyik kulcseleme.

A helyi mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás LEADER megközelítésen nyugvó fejlesztése a helyi körülményekre szabott, környezeti fenntarthatóságra és a termelők közötti kapcsolatra építő föld- és erdőművelés helyi formáinak kialakítását és megerősítését célozza. A

z értékesítési és élelmiszer-láncokhoz való kapcsolódás érdekében az újszerű és/vagy összefogáson alapuló helyi termékfeldolgozást, a termékek közös piacra juttatását és értékesítését ösztönzi komplex módon, a humán és a termelői kapacitások fejlesztése révén.

A helyi adottságokra épülő, a különböző szektorokat összekapcsoló, innovatív megoldások fontos szerepet játszanak a LEADER-ben.

A vidéki gazdaságnak bár továbbra is kulcságazata a jellegében és intenzitásában helyi adottságokra szabott mezőgazdálkodás, a táj karbantartása, gondozása, ezek a tevékenységek egyre kevesebb ember számára nyújtanak megélhetést.

Ezért kulcskérdés a helyi gazdaság mezőgazdasághoz köthető fejlesztésén túl a nem mezőgazdasági tevékenységek kialakítása, bővítése, amely több nemzetgazdasági ág összehangolt fejlesztésével, munkahelyek teremtésével valósulhat meg.

Ebben a folyamatban nélkülözhetetlen az innovatív helyi megoldások ösztönzése, megvalósítása, a különböző szektorok összekapcsolása. A LEADER szemléletű fejlesztés alkalmas új termékek, szolgáltatások, eljárások kifejlesztésére, azonos és különböző, de egymásra építhető tevékenységeket végző szereplők közötti kapcsolat megteremtésére a szolgáltatás vagy/és termék-előállítás széles skáláján a turisztikai jellegűektől kezdve a kézműves termékek előállításán át a személyi szolgáltatásokig és értékesítésig.

A vidéken élők életminőségének javítását, elszigeteltségük oldását, sőt foglalkoztatását tekintve is kulcskérdés az elérhetőség, amelyet – főképpen aprófalvas, tanyás térségekben – javíthatnak a helyi megoldások, a meglévő kapacitások összekapcsolása, a hiányzó láncszemek pótlása újszerű szolgáltatásokkal vagy elemekkel. A helyi foglalkoztatottságot és az életminőséget egyaránt javítja a szociális gazdaság élénkítését szolgáló fejlesztések ösztönzése.

A vidék természeti, kulturális értékeinek komplex hasznosítására kell hangsúlyt helyezni a LEADER keretében.

A vidéki értékek sorában a táj, a természeti és a helyi kulturális sajátosságok, szellemi vagy tárgyiasult termékek, egyedi tájértékek kiemelkedő jelentőséggel bírnak és a jövő zálogai lehetnek.

Ezért megőrzésük és megújításuk, funkcióváltással kísért vagy a korábbi funkciók szerinti közösségi használatba vételük, és bekapcsolásuk a helyi és térségi „érték-tárba” elsődleges fontossággal bírhat egy-egy kistáj kulturális revitalizációja szempontjából.

A helyi értékek védelme olyan tevékenység, amely közvetve (gyakran közvetlenül is) erősíti a helyi identitást, a közösségeket, a turisztikai potenciált, így többszörös „hasznot hoz”.

A kultúra, információ-átadás és a közösség-építés helyi tereinek kialakítása, (régi-) új tartalmakkal való működtetése nélkül aligha képzelhető el a helyi közösségek (re)vitalizálása. Legelőnyösebben akkor valósítható meg ez a cél, ha az örökségvédelem és a közösségi terek kialakítása összekapcsolható; ilyen lehetőségek hiányában azonban más helyi megoldások támogatása is szükséges.

A vidéki gazdaság és a helyi közösségek megerősítése csak egymáshoz szorosan kapcsolódó intézkedések eredményeként lehet eredményes. A LEADER megközelítésen alapuló emberi erőforrás fejlesztés a helyi és kistérségi közösségek, kapcsolatrendszerek, fejlesztését, megerősítését, a partnerség kiépítését célozzák. A közösségek tagjait bevonó, aktivitásra ösztönző, ugyanakkor kulturális sajátosságaikat tiszteletben tartó megközelítés alkalmassá teszi a LEADER programot a hátrányos vagy sajátos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítására, integrációjának erősítésére. Kitüntetett szerepet játszhatnak ebben a helyi körülményekre szabott, helyi megoldásokat kifejlesztő, innovatív

humán szolgáltatások.

Együttműködés és partnerség megerősítése kapacitás és készségfejlesztés által.

A helyi vidékfejlesztési stratégiák hatékony megvalósításának alapvető feltétele a vidéki térségek (akcióterületek) emberi, kulturális, környezeti és gazdasági erőforrásainak ismerete, az önkormányzati, vállalkozói és a civil szféra szereplőivel való kapcsolattartás, a folyamatos, naprakész tájékoztatás, a fejlesztő tevékenységet végzők és az újonnan bekapcsolódók képzése. A helyi adottságok, értékek, kapacitások feltárására irányuló tanulmányok készítése, a hálózatépítés humán és fizikai kapacitásainak, felszereltségének javítása, magyar és külföldi szereplőkkel történő tapasztalat-megosztás, közös projektek kidolgozása biztosíthatja a fejlesztési kapacitások helyi szükségletekre szabott folyamatos bővülését.

A LEADER célja: kapcsolatépítés és komplex térségfejlesztés az ország teljes területén.

A fenti célok kialakításában meghatározó szerepe volt a LEADER és az AVOP LEADER+ pályázatokban leggyakrabban megfogalmazott igényeknek. Eszerint a IV. intézkedéscsoportból mindhárom tematikus intézkedéscsoport céljai támogatandók, ugyanakkor a tapasztalatok alapján a helyi vidékfejlesztési stratégiákban nagyobb hangsúllyal szerepel majd a III. intézkedéscsoport céljainak megvalósítása.

A LEADER intézkedéscsoport a „Készségek elsajátítása” intézkedés megvalósításának keretén belül felkészített helyi akciócsoportok vidékfejlesztési stratégiáinak megvalósítását, az akciócsoportok működését , a térségek közötti (hazai és nemzetközi) közös projektek megvalósítását támogatja.

Stratégiai cél az ország lehető legnagyobb területének lefedése működő LEADER akciócsoportokkal. Az AVOP LEADER+ intézkedésének tapasztalatai alapján az érdeklődés jelentős. A 2005-ös elő pályázatra 187 potenciális helyi akciócsoport adta be a pályázatát, amely a 2 362 települést (a települések 75%-a) és 3 434 818 főt (a lakosság 34%-a) érintett. Ebből 70 akciócsoport került kiválasztásra. A Program tartalmazza majd a támogatható akciócsoportok maximális számát. Mivel azon térségek is pályázhatnak, amelyek jelenleg nem vesznek részt az AVOP LEADER+ intézkedésében, ezért több pályázati felhívásra kerül majd sor.

Az AVOP LEADER+ intézkedés megvalósítási tapasztalatai alapján hangsúlyosabbá kell tenni a térségek közötti együttműködések ösztönzését a közös projektek megvalósítása eljárásrendjének elkészítésével és az együttműködéseket elősegítő eszközök és intézményi háttér biztosításával. Ennek alapját a 2006-ban felállított LEADER nemzeti hálózat szolgáltatja. A helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósításában résztvevők folyamatos képzése és készségfejlesztése úgyszintén nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a programok hatékony és színvonalas megvalósítása érdekében. A negyedik intézkedéscsoporthoz kapcsolódó intézkedések minden nemzeti fejlesztési irány, de különösen az ötödik (Helyi közösségek fejlesztése) érvényre jutását segítik.




 Nyomtatás


MySQL: 0.0084 s, 9 request(s), PHP: 0.0399 s, total: 0.0483 s, document retrieved from database.