Nagyatád


Nagyatádi Polgármesteri Hivatal
Ormai István polgármester
Dr. Kovács Ildikó jegyző

7500 Nagyatád, Baross G. u. 9.
06 82 504 500

Internet elérhetőség: www.nagyatad.hu

 
Belső-Somogy déli részén, a Balatontól 60 kilométerre fekvő, erdők és megművelt földek által övezett város Nagyatád. A városon a 68-as főút halad keresztül, amely észak-déli irányú kapcsolatot teremt a Balaton és az országhatár között.
 
Nagyatád igazi kisváros. Hangulatos parkjaival, a város szívében megbújó múlt századi termálfürdőjével csábítja látogatóit. A védett park hangulatát a barokk római katolikus templom és kolostorépület, az 1800-as évek végén épült tűzoltószertár, Városi Múzeum, zeneiskola és a napjainkban újjáépült régi posta városképi védettségű épületei teszik teljessé.
2006. őszén rangos elismerésben részesültek a város lakói, a Virágos Európáért környezetszépítő versenyen Nagyatád arany minősítést kapott, a zsűri elnöke „Európa legtisztább városának" nevezte Nagyatádot.  
        
Nagyatád a kistérség gazdasági és társadalmi központja, amely számos szolgáltatást nyújt a környező településeknek is, miután az ehhez szükséges intézményhálózata teljes körűen kiépült (általános iskolák, óvoda, könyvtár, zeneiskola, szakközépiskola, gimnázium, védőnői szolgálat, háziorvosi ellátás, fogorvosi ellátás, hétvégi orvosi ügyelet, kórház, közigazgatási központ).
 
A város teljes körűen kiépített infrastruktúrával (víz, szennyvíz, gázhálózat, burkolt utak, telefon, internet) rendelkezik. Az önkormányzat is jelentős részt vállal a település gazdasági erejének és vonzerejének javításában. 1998-ban új ipari parkot alakítottak ki 18 ha területen,amelynek közműellátottsága teljes körű és logisztikai szempontból meghatározó, hogy közvetlenül a 68-as főút mellett fekszik.
A város gazdasági életének fontos szereplői és foglalkoztatói a Coats Hungary Ltd. Nagyatádi üzeme, a Büttner és Társai Kft., Konzervgyár Kft. és az Industrie Elektrik Kft., a Bagó és Társa Építőipari Kft. és a D-Back Sütő- és Hütőipari Kereskedelmi Kft.
A lakosságot és a turizmust is szolgáló kereskedelemi hálózat, igényes szálláshelyek (Castrum Termálkemping, Hotel Solar, Hotel Fontana, Viktória Panzió, Semiramis Panzió), éttermek, kávézók és más szolgáltatások kínálata is kielégíti az igényeket.
 
Nagyatád turizmusának a bázisát többek között a Gyógyfürdő jelenti. A gyógyfürdő egy természetvédelem alatt álló parkban fekszik és ezzel az üde környezettel a gyógyulás alapja is megteremtődik.
A minősített gyógyvíz összetétele alkáli- hidrogénkarbonátos hévíz. A gyógyvíz többek között kopásos izületi betegségek, gerincműtétek, sebészeti műtétek utókezelésére, gyulladásos izületi megbetegedések gyógyítására alkalmas. A gyógyvizet fürdőkúra mellett ivókúrára is használják. A gyógyfürdő területén belül 32 féle gyógyászati kezelés is folyik. A gyógyvíz valamint az ahhoz kapcsolódó és azzal összefüggő fizioterápiás kezelések a fájdalmak csillapítására, megszüntetésére, izomlazításra és a gyulladások csökkentésére kiválóan alkalmasak.
2004 és 2006 között a szórakozásra és szabadidő eltöltésre kiválóan alkalmas Városi Strandfürdő szolgáltatásai is bővültek: új termálmedence és egy élménymedence, valamint két csúszda is elkészült. A strand nyaranta vendégül látja a magyar és a környező országok kézilabdás versenyzőit, strandkézilabda bajnokság keretében.
 
2004-ben Nagyatád Város Önkormányzata 500 millió Ft-ot nyert az EU Phare Orpheus pályázatán, a százéves Széchenyi téri park és a megye legrégebben ismert gyógyvizét szolgáltató fürdője, a Termál- és Gyógyfürdő felújítására, valamint egy panzió és turisztikai központ kialakítására. A beruházások 2006-ban elkészültek.
 
A közeljövő fejlesztései között a városi barnaöv területek közösségi, kulturális és gazdasági célú rehabilitációját (volt laktanya területe, régi Dohánybeváltó épülete) szeretné megvalósítani.
A turizmust kiszolgáló infrastruktúrát is fejleszti a város, a gyógyfürdő bővítésével és gyógyfürdőkórház létrehozásával, konferencia és rendezvény központ kialakításával és a térség természeti-ökológiai adottságait bemutatóhely kialakításával.
 
A város jól működő, baráti kapcsolatokat ápol testvérvárosaival. Minden évben megrendezi a testvérvárosok között a Határtalan Játék Nemzetközi Sportfesztivál programsorozatát, melyre a horvát Križevci, a szlovák Tardoskedd, az erdélyi Kézdivásárhely, az olasz San vito al Tagliamento és a német Nußloch városából érkezett delegációk egy játékos vetélkedő keretében is erősítik sokoldalú együttműködésüket.
 
Nagyatád sok lehetőséget kínál a szabadidős és a versenyszerű sportoláshoz. A sakktól a horgászaton át a küzdősportokig szinte valamennyi sportág képviselteti magát Komoly hagyományt teremtett a Triatlon- és Szabadidősport Egyesület az évente rendezett nemzetközi Ironman versenyével. A gyalogtúrák kedvelői számára a környék erdei, a Duna-Dráva Nemzeti Park – mely szinte a város határában kezdődik – jó programot nyújtanak.
 
A 2000-ben átadott Városi Sportcsarnok a kor színvonalának megfelelően ötvözi a többfunkciós használhatóság legfontosabb elemeit. Hitelesített kézilabda-, röplabda-, kosárlabda- és teniszpálya található itt, de egyéb teremsportok rendezésére is igénybe veszik. A város büszkeségei a Rinyamenti Kézilabda Klub és a Nagyatádi Női Kézilabda Klub csapatai, hiszen mindkét együttes az NB I. B osztályában játszik.
 
Történelmi visszatekintés
 
A város nevét a török ata (atya) szóból származtatják, de az Ata személynév és származékai hazánkban már az Árpád-korban is előfordultak. Az írásos források először 1190-ben említik az Atád nevet.
A tatárjárást megelőzően már falvas településről szóltak a krónikák. A Batthyányiak 200 évig birtokolták a területet és Atád, mint uradalmi központ piachellyé vált. Először 1475-ben kapott városi rangot, amikor Mátyás király vásártartási joggal ruházta fel. A település forgalmas utak kereszteződésében feküdt, s így élénk kereskedelem alakult ki. Az uradalom és a város az 1554-55-ös hadjárattal vált török hódoltsági területté. A török uralom alatt a település elvesztett korábbi közigazgatási önállóságát és a lakosság majdnem teljesen kihalt.
 
A török kiűzését követően a birtok gazdái horvát és vend telepeseket hívtak ide. 1722-től Czindery Ferenc Ignácz tulajdonában került Atád, aki ferences rendi szerzeteseket telepített le. Ettől az időszaktól kezdve örvendetesen szaporodott a magyarul beszélő népesség. Kereskedelme révén a település ismét élénk fejlődésnek indult; napi, heti és országos vásárokat tartottak. A földesúr meghatározta a templom és a rendház helyét, amelynek 1751-ben rakták le az alapjait.

Egy Bécsben kelt, 1744-es okmány szerint Atád megkapta a szabad királyi városoknak járó jogokat. A település, amely ekkor három utcából állt, másodízben is város lett. Egy 1778-ból származó statisztikai adat szerint a lakosság száma majdnem elérte a 700 főt.
 
 Az 1848-as szabadságharcig a megye legnagyobb marhavásárait tartották itt. A XIX. században két alkalommal (1802, 1888) is földrengés pusztított, amely sok lakóházban tett kárt.

 A gazdasági élet fejlődését bizonyította a pénzintézetek létrejötte. 1844-ben Nagyatádi Járási Takarékpénztár, 1872-ben Nagyatádi Takarékpénztár és 1909-től Néptakarékpénztár is működött. Az 1870-es országgyűlés határozata értelmében Nagyatád környékéből járást szerveztek, itt helyezték el a járásbíróságot és a szolgabíróságot.

1890-ben megindult a helyiérdekű vasút. Megnőtt a polgári lakosság száma, a korábbi nagyszámú földműves már csak a népesség egyharmadát tette ki. 1906-ban az egészségesebb ivóvíz nyerése céljából artézi kutat fúrtak a Széchenyi téren. A 403 méter mélységből előtört gyógyvíz, ivó- és fürdőkúrára egyaránt alkalmas. A fürdő részvénytársaság eredményes munkájának köszönhetően 1906-ban szép fürdőépületet emeltek a Széchenyi téren.
 
A századfordulón létesített gyárak (1898: Berkovits-féle gombkötő és paszomántüzem, 1903: Woolák-féle gomb- és zsinórgyár, 1912: cérnagyár, nyomda, gépállomás) eredményeként rohamosan nőtt a munkásság száma. Megalakult az önsegélyező pénztár és létrejött a Nagyatádi Munkásotthon. Az élénkülő politikai tevékenységet jelezte a nagyatádi gazdák szerveződése, melynek élén hosszú ideig Nagyatádi Szabó István állt.
A politikai fejlődést az első világháború kitörése állította meg. 1918. novemberében Nagyatádon is megalakult a Nemzeti Tanács. A Tanácsköztársaság bukását követően megerősödött a kisgazda mozgalom, de a tervezett földreformot nem sikerült keresztül vinniük.
 
A II. világháború súlyos károkat okozott a községben. Hónapokig állt itt a front, amelynek következtében a lakóházak hetven százaléka megsérült. 1949-től újabb nagyarányú bevándorlás indult meg. Új utcák születtek, Bodvica és Kisatád összeépült. Az 1956-os forradalom Nagyatádon békésen zajlott le, semmilyen komolyabb atrocitásra nem került sor.

A településfejlesztés szabályozására az 1955-ös tervvázlatot követően 1962-ben elkészült egy kisebb rendezési terv. Ez szabályozta a területek felhasználását, a közlekedési és ellátási rendszer, valamint a közműhálózat fejlesztését.
Az intenzív fejlődés eredményeként, 1971. április 25-én történelme során harmadszor is várossá nyilvánították Nagyatádot. Dinamikus tervszerű településfejlesztés indult meg, melynek eredményeként 1983-ban Hild-díjjal jutalmazták a várost. Az emlékérem elnyerése bizonyította, hogy a folyamatos fejlesztések mellett megőrizhető volt a kisváros ligetes-parkos szerkezete, barátságos hangulata. A fejlesztések irányítója Hamvas János tanácselnök volt, aki egyéni kitüntetettként nyerte el a Hild-díjat1986-ban.
 
Az 1990-es évek derekán új fejlesztési időszak kezdődött: ennek részeként megújult a városközpont (Széchenyi tér, római katolikus templom és kolostor), kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat, korszerűsödött a közvilágítás, új tűzoltó laktanya épült. Kossuth Lajos szobra visszakerült eredeti helyére, és megújult a Kossuth utca térburkolata is. 2006-ban újabb elismerést kapott a város, ugyanis ismételten elnyerte a Hild-díjat, a Magyar Urbanisztikai Társaság kitüntetését. A díj 1968-as megalapítása óta először fordult elő, hogy egy település kétszer is megkapja az elismerést.
 
Jelenleg folyamatban van a kollégium és a gimnázium egymilliárd-hétszázmillió forintos rekonstrukciója, valamint egy fedett uszoda építése. Nagyatád a volt laktanyák gazdasági célú hasznosításával, a gyógyfürdő bővítésével, a szennyvíztisztító korszerűsítésével és egy közoktatási-kulturális intézményrekonstrukcióval készül az Európai Uniós támogatások elnyerésére.
 
 
 
Nagyatád, 2007. február 1.