Nagyatád


Nagyatád Város Polgármesteri Hivatala
Ormai István polgármester
Dr. Kovács Ildikó jegyző

7500 Nagyatád, Baross G. u. 9.
06 82 504 550

Internet elérhetőség: www.nagyatad.hu

 
Belső-Somogy déli részén, a Balatontól 60 kilométerre fekvő, erdők és megművelt földek által övezett város Nagyatád. A városon a 68-as főút halad keresztül, amely észak-déli irányú kapcsolatot teremt a Balaton és az országhatár között.
 
Nagyatád igazi kisváros. Hangulatos parkjaival, a város szívében megbújó múlt századi termálfürdőjével csábítja látogatóit. A védett park hangulatát a barokk római katolikus templom és kolostorépület, az 1800-as évek végén épült tűzoltószertár, Városi Múzeum, zeneiskola és a napjainkban újjáépült régi posta városképi védettségű épületei teszik teljessé.
2006. őszén rangos elismerésben részesültek a város lakói, a Virágos Európáért környezetszépítő versenyen Nagyatád arany minősítést kapott, a zsűri elnöke „Európa legtisztább városának" nevezte Nagyatádot.  
        
Nagyatád a kistérség gazdasági és társadalmi központja, amely számos szolgáltatást nyújt a környező településeknek is, miután az ehhez szükséges intézményhálózata teljes körűen kiépült (általános iskolák, óvoda, könyvtár, zeneiskola, szakközépiskola, gimnázium, védőnői szolgálat, háziorvosi ellátás, fogorvosi ellátás, hétvégi orvosi ügyelet, kórház, közigazgatási központ).
 
A város teljes körűen kiépített infrastruktúrával (víz, szennyvíz, gázhálózat, burkolt utak, telefon, internet) rendelkezik. Az önkormányzat is jelentős részt vállal a település gazdasági erejének és vonzerejének javításában. 1998-ban új ipari parkot alakítottak ki 18 ha területen,amelynek közműellátottsága teljes körű és logisztikai szempontból meghatározó, hogy közvetlenül a 68-as főút mellett fekszik.
A város gazdasági életének fontos szereplői és foglalkoztatói a Coats Hungary Ltd. Nagyatádi üzeme, a Büttner és Társai Kft., Konzervgyár Kft. és az Industrie Elektrik Kft., a Bagó és Társa Építőipari Kft. és a D-Back Sütő- és Hütőipari Kereskedelmi Kft.
A lakosságot és a turizmust is szolgáló kereskedelemi hálózat, igényes szálláshelyek (Castrum Termálkemping, Hotel Solar, Hotel Fontana, Viktória Panzió, Semiramis Panzió), éttermek, kávézók és más szolgáltatások kínálata is kielégíti az igényeket.
 
Nagyatád turizmusának a bázisát többek között a Gyógyfürdő jelenti. A gyógyfürdő egy természetvédelem alatt álló parkban fekszik és ezzel az üde környezettel a gyógyulás alapja is megteremtődik.
A minősített gyógyvíz összetétele alkáli- hidrogénkarbonátos hévíz. A gyógyvíz többek között kopásos izületi betegségek, gerincműtétek, sebészeti műtétek utókezelésére, gyulladásos izületi megbetegedések gyógyítására alkalmas. A gyógyvizet fürdőkúra mellett ivókúrára is használják. A gyógyfürdő területén belül 32 féle gyógyászati kezelés is folyik. A gyógyvíz valamint az ahhoz kapcsolódó és azzal összefüggő fizioterápiás kezelések a fájdalmak csillapítására, megszüntetésére, izomlazításra és a gyulladások csökkentésére kiválóan alkalmasak.
2004 és 2006 között a szórakozásra és szabadidő eltöltésre kiválóan alkalmas Városi Strandfürdő szolgáltatásai is bővültek: új termálmedence és egy élménymedence, valamint két csúszda is elkészült. A strand nyaranta vendégül látja a magyar és a környező országok kézilabdás versenyzőit, strandkézilabda bajnokság keretében.
 
2004-ben Nagyatád Város Önkormányzata 500 millió Ft-ot nyert az EU Phare Orpheus pályázatán, a százéves Széchenyi téri park és a megye legrégebben ismert gyógyvizét szolgáltató fürdője, a Termál- és Gyógyfürdő felújítására, valamint egy panzió és turisztikai központ kialakítására. A beruházások 2006-ban elkészültek.
 
A közeljövő fejlesztései között a városi barnaöv területek közösségi, kulturális és gazdasági célú rehabilitációját (volt laktanya területe, régi Dohánybeváltó épülete) szeretné megvalósítani.
A turizmust kiszolgáló infrastruktúrát is fejleszti a város, a gyógyfürdő bővítésével és gyógyfürdőkórház létrehozásával, konferencia és rendezvény központ kialakításával és a térség természeti-ökológiai adottságait bemutatóhely kialakításával.
 
A város jól működő, baráti kapcsolatokat ápol testvérvárosaival. Minden évben megrendezi a testvérvárosok között a Határtalan Játék Nemzetközi Sportfesztivál programsorozatát, melyre a horvát Križevci, a szlovák Tardoskedd, az erdélyi Kézdivásárhely, az olasz San vito al Tagliamento és a német Nußloch városából érkezett delegációk egy játékos vetélkedő keretében is erősítik sokoldalú együttműködésüket.
 
Nagyatád sok lehetőséget kínál a szabadidős és a versenyszerű sportoláshoz. A sakktól a horgászaton át a küzdősportokig szinte valamennyi sportág képviselteti magát Komoly hagyományt teremtett a Triatlon- és Szabadidősport Egyesület az évente rendezett nemzetközi Ironman versenyével. A gyalogtúrák kedvelői számára a környék erdei, a Duna-Dráva Nemzeti Park – mely szinte a város határában kezdődik – jó programot nyújtanak.
 
A 2000-ben átadott Városi Sportcsarnok a kor színvonalának megfelelően ötvözi a többfunkciós használhatóság legfontosabb elemeit. Hitelesített kézilabda-, röplabda-, kosárlabda- és teniszpálya található itt, de egyéb teremsportok rendezésére is igénybe veszik. A város büszkeségei a Rinyamenti Kézilabda Klub és a Nagyatádi Női Kézilabda Klub csapatai, hiszen mindkét együttes az NB I. B osztályában játszik.
 
Történelmi visszatekintés
 
A város nevét a török ata (atya) szóból származtatják, de az Ata személynév és származékai hazánkban már az Árpád-korban is előfordultak. Az írásos források először 1190-ben említik az Atád nevet.
A tatárjárást megelőzően már falvas településről szóltak a krónikák. A Batthyányiak 200 évig birtokolták a területet és Atád, mint uradalmi központ piachellyé vált. Először 1475-ben kapott városi rangot, amikor Mátyás király vásártartási joggal ruházta fel. A település forgalmas utak kereszteződésében feküdt, s így élénk kereskedelem alakult ki. Az uradalom és a város az 1554-55-ös hadjárattal vált török hódoltsági területté. A török uralom alatt a település elvesztett korábbi közigazgatási önállóságát és a lakosság majdnem teljesen kihalt.
 
A török kiűzését követően a birtok gazdái horvát és vend telepeseket hívtak ide. 1722-től Czindery Ferenc Ignácz tulajdonában került Atád, aki ferences rendi szerzeteseket telepített le. Ettől az időszaktól kezdve örvendetesen szaporodott a magyarul beszélő népesség. Kereskedelme révén a település ismét élénk fejlődésnek indult; napi, heti és országos vásárokat tartottak. A földesúr meghatározta a templom és a rendház helyét, amelynek 1751-ben rakták le az alapjait.

Egy Bécsben kelt, 1744-es okmány szerint Atád megkapta a szabad királyi városoknak járó jogokat. A település, amely ekkor három utcából állt, másodízben is város lett. Egy 1778-ból származó statisztikai adat szerint a lakosság száma majdnem elérte a 700 főt.
 
 Az 1848-as szabadságharcig a megye legnagyobb marhavásárait tartották itt. A XIX. században két alkalommal (1802, 1888) is földrengés pusztított, amely sok lakóházban tett kárt.

 A gazdasági élet fejlődését bizonyította a pénzintézetek létrejötte. 1844-ben Nagyatádi Járási Takarékpénztár, 1872-ben Nagyatádi Takarékpénztár és 1909-től Néptakarékpénztár is működött. Az 1870-es országgyűlés határozata értelmében Nagyatád környékéből járást szerveztek, itt helyezték el a járásbíróságot és a szolgabíróságot.

1890-ben megindult a helyiérdekű vasút. Megnőtt a polgári lakosság száma, a korábbi nagyszámú földműves már csak a népesség egyharmadát tette ki. 1906-ban az egészségesebb ivóvíz nyerése céljából artézi kutat fúrtak a Széchenyi téren. A 403 méter mélységből előtört gyógyvíz, ivó- és fürdőkúrára egyaránt alkalmas. A fürdő részvénytársaság eredményes munkájának köszönhetően 1906-ban szép fürdőépületet emeltek a Széchenyi téren.
 
A századfordulón létesített gyárak (1898: Berkovits-féle gombkötő és paszomántüzem, 1903: Woolák-féle gomb- és zsinórgyár, 1912: cérnagyár, nyomda, gépállomás) eredményeként rohamosan nőtt a munkásság száma. Megalakult az önsegélyező pénztár és létrejött a Nagyatádi Munkásotthon. Az élénkülő politikai tevékenységet jelezte a nagyatádi gazdák szerveződése, melynek élén hosszú ideig Nagyatádi Szabó István állt.
A politikai fejlődést az első világháború kitörése állította meg. 1918. novemberében Nagyatádon is megalakult a Nemzeti Tanács. A Tanácsköztársaság bukását követően megerősödött a kisgazda mozgalom, de a tervezett földreformot nem sikerült keresztül vinniük.
 
A II. világháború súlyos károkat okozott a községben. Hónapokig állt itt a front, amelynek következtében a lakóházak hetven százaléka megsérült. 1949-től újabb nagyarányú bevándorlás indult meg. Új utcák születtek, Bodvica és Kisatád összeépült. Az 1956-os forradalom Nagyatádon békésen zajlott le, semmilyen komolyabb atrocitásra nem került sor.

A településfejlesztés szabályozására az 1955-ös tervvázlatot követően 1962-ben elkészült egy kisebb rendezési terv. Ez szabályozta a területek felhasználását, a közlekedési és ellátási rendszer, valamint a közműhálózat fejlesztését.
Az intenzív fejlődés eredményeként, 1971. április 25-én történelme során harmadszor is várossá nyilvánították Nagyatádot. Dinamikus tervszerű településfejlesztés indult meg, melynek eredményeként 1983-ban Hild-díjjal jutalmazták a várost. Az emlékérem elnyerése bizonyította, hogy a folyamatos fejlesztések mellett megőrizhető volt a kisváros ligetes-parkos szerkezete, barátságos hangulata. A fejlesztések irányítója Hamvas János tanácselnök volt, aki egyéni kitüntetettként nyerte el a Hild-díjat1986-ban.
 
Az 1990-es évek derekán új fejlesztési időszak kezdődött: ennek részeként megújult a városközpont (Széchenyi tér, római katolikus templom és kolostor), kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat, korszerűsödött a közvilágítás, új tűzoltó laktanya épült. Kossuth Lajos szobra visszakerült eredeti helyére, és megújult a Kossuth utca térburkolata is. 2006-ban újabb elismerést kapott a város, ugyanis ismételten elnyerte a Hild-díjat, a Magyar Urbanisztikai Társaság kitüntetését. A díj 1968-as megalapítása óta először fordult elő, hogy egy település kétszer is megkapja az elismerést.
 
Jelenleg folyamatban van a kollégium és a gimnázium egymilliárd-hétszázmillió forintos rekonstrukciója, valamint egy fedett uszoda építése. Nagyatád a volt laktanyák gazdasági célú hasznosításával, a gyógyfürdő bővítésével, a szennyvíztisztító korszerűsítésével és egy közoktatási-kulturális intézményrekonstrukcióval készül az Európai Uniós támogatások elnyerésére.
 
 
 
Nagyatád, 2007. február 1.
 
 

  Nyomtatás
Települések


Bakháza


Beleg


Bolhás


Görgeteg


Háromfa


Kaszó


Kisbajom


Kutas


Lábod


Nagykorpád


Ötvöskónyi


Rinyabesenyő


Rinyaszentkirály


Segesd


Somogyszob


Szabás


Tarany



MySQL: 0.0096 s, 8 request(s), PHP: 0.0322 s, total: 0.0419 s, document retrieved from database.