Rinyamente
DDOP-3.1.3/D-09-2010-0006 A NAGYATÁDI BÖLCSŐDE REKONSTRUKCIÓJA

Segesd


Péntek László polgármester

06 82 598 000

Közös Önkormányzati Hivatal:
    7562 Segesd, Szabadság tér 1.
    Jegyző: Veszner József

Internet elérhetőség: www.segesd.hu

 

 

Heraldikai leírás: Álló háromszögű pajzs, melynek kék mezejében jobbra fordult, felemelt jobbjában arany markolatú és keresztvasú ezüst szablyát tartó, balját ragadozásra nyújtó arany oroszlán áll. A pajzs jobb oldalán az oroszlán baljától kezdődően a szablya csúcsáig tartó íven kilenc hatágú arany csillag helyezkedik el. A pajzsot mindkét oldalán egy-egy alul keresztbe tett szárú, vörös bogyóterméssel megrakott zöld babérág keretezi.

Magyarázat: A címer a település korábbi pecsétjén látható motívum átvétele, ezzel utalva a régmúlt dicsőségére. Belső-Somogy igen jelentős történelmi múlttal rendelkező települése Segesd. Igazi virágkorát az államszervezés után élte, mikor királynéi birtok, várispánsági központ és a veszprémi püspökség főesperessége volt, a címer tehát a helység középkori nagyságát és jelentőségét kívánja bemutatni. A kilenc csillag feltehetőleg Segesd városának egykori kilenc külterületét jelképezi.

         Segesd kivilágított temploma kiváló útjelzője a dél-somogyi tájra igyekvőknek. Belső-Somogy nagy történelmi hagyományokkal rendelkező központja meghatározó gazdasági és kulturális szerepet tölt be Nagyatád vonzáskörzetében. Böhönyét elhagyva változatos tájon vezet az út Segesdre, erre a több mint ezeréves történelmi múlttal rendelkező nagyközségre, amelynek környéke pazar látnivalókat rejteget a kíváncsi turisták számára. Elérnek ide a Rinya patakok völgyei, és itt ered a Drávát tápláló Segesdi Rinya. Segesd jelentős természetvédelmi értéke a kastélypark, a községet övező tájat pedig három lankás domb teszi változatossá.

         Segesd történelme több ezer évre nyúlik vissza, a település környékén már a réz- és bronzkorban is éltek emberek, majd később a rómaiak fontos állomása volt a vidék. A következő századokban a honfoglaló magyarok vették birtokukba Segesdet, amely az államalapítást követően sokáig a királynék birtokának számított. A települést először 1193-ban említik írásos emlékek Sequest néven. Később Segest, Següsd, majd Segesd alakban is előfordult. A középkorban a mai megye területén két megye volt: Somogy és Següsd, utóbbit II. Endre feleségének, Jolántának adta hozományul, s a település kisebb megszakításoktól eltekintve egészen 1395-ig a királynékat szolgálta.

         Segesd folyamatosan fejlődött, 1215-ben például már jelentős templom állt itt. A történelmi viharok azonban többször elérték, s gyakran vetették vissza a fejlődésben. A tatárjárás után sokat időzött e helyen IV. Béla király, aki a hordák elmenetele után mesterembereket hivatott az országba. 1242-1256 között a királyi kulcsár itt rendezkedett be és a kancellária is itt működött. A király innen irányította az ország újjáépítését, így valójában a település abban az időben az ország fővárosa volt. Többen közülük itt telepedtek le, s Segesd megint felvirágzott: a XIV. században városi címet kapott, s városi tanács irányította. Ekkortájt jelentős ipari tevékenység folyt itt.

          A törökök a hódoltság alatt lerombolták a kolostort, s építőanyagából várat építettek. Ezt váltakozva foglalta vissza a magyar, majd a török sereg. 1591-ben a törökök felgyújtották a várat. Zrínyi György megint visszafoglalta, végül ismét török kézre került. 1601-ben ők uralkodtak itt, újból várat építettek, s imaházat emeltek.

         A török kiűzése után a ferencesek hozzáfogtak kolostoruk felépítéséhez, ám az néhány év múlva elpusztult. A Rákóczi szabadságharc alatt kezdődött a katolikus egyház újjászervezése, de a két felekezet közti szembenállás hosszú évtizedekig mindvégig érezhető volt. Ez az ellentét napjainkra szerencsére eltűnt, a két nagyobb vallás hívei békében élnek egymás mellett. Napjainkban a katolikus felekezet tagjai vannak többen - csaknem kétezren. Vasárnaponként több mint kétszázan járnak misére, s a kisdiákok nagy része az iskolai tanulmányok mellett a hittannal is szívesen ismerkedik. A reformátusok száma nem éri el a katolikusokét, mindössze kétszáz tagja van a gyülekezetnek.

         A település gyönyörű látványossága az 1777-ben épült katolikus templom és a kolostor, előbbit értékes oltárképek díszítik, amelynek a látogatók csodájára járnak. A történelem viharai nem kímélték az épületet: értékes könyvtárának és levéltárának nyoma veszett. A kegykápolna a faluszélen eredő szent forrás mellé épült, ezt sokáig csodatévő helyként keresték fel a zarándokok.

         A XX. század elején gróf Széchenyi Bertalannak volt virágzó birtoka Segesd mellett, ahol vetőmagvakat, cukorrépát és dohányt termeltek. A településen élők egy részének fő megélhetési lehetősége ma is a mezőgazdaság.

Nagy hagyománya van e vidéken a málna, a szeder és a feketeribizli termesztésnek. Többen foglalkoznak állattartással és az ipar is jelen van Segesden. A Ferrokov Kft. több mint százötven embernek ad munkát telepein, a másik legnagyobb foglalkoztató pedig az egykori Széchenyi-kastélyban működő Gondviselés Szociális Otthon.

         A nagyközség jelentős fejlődésen esett át a rendszerváltást követő évtizedben. Segesd a csatornahálózat kivételével teljesen összkomfortos lett, s az elmúlt években több olyan beruházás is megvalósult, amelyek nemcsak a település arculatát szépítették meg, de a lakosság komfortérzetét is javították. Ilyenek voltak a gázberuházás, a közvilágítás korszerűsítése, a csillagpontos kábeltévé-hálózat és a tornaterem felépítése, valamint elkészült a tűzoltószertár, a sportöltöző, a millennium évében pedig felavatták a Helytörténeti Múzeumot. A civil szervezetek is aktívan részt vesznek a település életében.

         Segesd Somogy megye egyik legjelentősebb búcsújáró helye. A segesdi búcsúról már egy 1433-ból származó, a pápának írt levél is beszámol. A faluban minden évben két búcsút is tartanak. A nagyobb, jelentősebb a Kiasasszonynapi főbúcsú, melyik a Szűzanya születésnapjához, szeptember nyolcadikához közelebb eső vasárnapon tartják, amikor a zarándokok a csodatévő kútnál gyűlnek össze.

A legendás hagyomány szerint a segesdi hegy tövében felbukkanó forrásnál már a török időkben sokan visszanyerték egészségüket. Ezek hírére gróf Széchenyi Antal tábornok kápolnát építtetett föléje. A barokk kápolna festőien szép erdős környezetben áll.

         A közeljövő fejlesztési tervei között a művelődési ház, múzeum és könyvtár teljes rekonstrukciója, bővítése szerepel. Az új épületben helyet kapnának a községben működő egyesületek, klubok is (nyugdíjasok, borászok), de itt kerülne elhelyezésre a falugazdász, a körzeti megbízott és a munkaügyi ügyfélfogadó iroda is.

A hosszú távú elképzelések között a Gondviselés Szociális Otthon rekonstrukciójával, illetve bővítésével az idősellátás minőségének javítására, színvonalának fejlesztésére, tárgyi feltételeinek korszerűsítésére is lehetőség nyílik. Az egészségügyi szolgáltatások megfelelő infrastrukturális hátterének megteremtésére egy községi egészségházat kialakítása a cél.

 


 Nyomtatás


MySQL: 0.0011 s, 8 request(s), PHP: 0.0365 s, total: 0.0376 s, document retrieved from database.