Rinyamente
DDOP-3.1.3/D-09-2010-0006 A NAGYATÁDI BÖLCSŐDE REKONSTRUKCIÓJA

Ötvöskónyi



Pusztai László, polgármester

06 82 710 490

Önkormányzat:
    7511 Ötvöskónyi, Fő u. 51.

Közös Önkormányzati Hivatal:
    7562 Segesd, Szabadság tér 1.
    Jegyző: Veszner József

Internet elérhetőség: www.otvoskonyi.hu


Heraldikai leírás:
Álló csücsköstalpú pajzs, melynek vörös mezejében egymás mellett, élével jobbra, hegyével felfelé fordított arany ekevas és élével balra, hegyével felfelé fordított ezüst csoroszlya lebeg, melyeket jobbról zöld levéllel és szárral ellátott kék szőlőfürt, balról száraiknál összekötött négy arany búzakalász kísér. A pajzs zöld talaján két arany oroszlánfej látható.

Magyarázat: Ötvös és Kónyi 1929-ben egyesült és vált egy településsé. A jelenlegi címer egyrészt a mindkét településrészt jellemző mezőgazdasági termelésre utal, másrészt kifejezi Ötvös és Kónyi egységét. Bár a címer Ötvös 1908 után használt címeres pecsétjén alapul, melyben az itt látható elemek hasonló formában szerepeltek, ott azonban az ekevas és a csoroszlya is ezüst, és éppen fordítva álltak. A jelenlegi címerben való elhelyezkedésük, és az ekevas arany színe a kónyiak 1908-as címeres pecsétjében foglaltakkal egyezik meg. Így a két egykori önálló település szimbólumainak egyesítéséből jött létrea jelenlegi címer

         Belső-Somogyban, Nagyatádtól mindössze 8 kilométerre északra, fekszik Ötvöskónyi. A Dombóvár - Gyékényes vasútvonalnak itt önálló vasútállomása van, de az autóbusz-közlekedés is kiváló, ugyanis a 68-as főútvonal mentén található a falu.

Ez a vidék a Rinya vízgyűjtő területe, a falu előnyös adottsága, hogy a közelben három halastó is található. A falu külterületein a napsütötte, lankás domboldalakon a tájra jellemző a szőlő- és gyümölcsültetvények látványa fogadja az utazót. Nem véletlen, hogy Ötvöskónyit a helybeliek Nagyatád kertvárosának is nevezik, hiszen a legtöbb városlakó birtokol egy kisebb földterületet, ahol megtermeli a hétvégi asztalra szánt zöldséget.

 A hatvanas évektől errefelé különösen a málna és a feketeribiszke termesztése lendült fel, s mostanra a megye legnagyobb ilyen termőterülete alakult ki e tájon. Napjainkban azonban egyre kevesebben termelik mindkét gyümölcs, habár kiváló minősége miatt keresett a hazai és a nyugat-európai piacokon is.

         A falu eredetileg a királyi udvarnokok birtoka volt, 1332-ben már plébániával rendelkezett, majd a segesdi uradalomhoz tartozott. Négy vízimalom is működött a környéken, s a település nevét a XIV. században említették először a krónikák. A feltételezés szerint királyi ötvösök dolgozhattak e területen, ez adja a község nevének magyarázatát is.

Az évszázadok során gyakran változtak a földesurak, a XVIII. században egy időre el is néptelenedett a falu, amelynek okát nem tárják fel a dokumentumok. 1850-re azonban közel ötszáz lakóval már újból benépesült Ötvös, s szépen gyarapodott a lélekszám az azt követő évtizedekben. Kónyi külön életet élt a letűnt századok nyomán. E település a török hódoltság után újjáépült, temploma, iskolája volt. 1850-ben 325 lakost számláltak, s csak 1929-ben egyesült Ötvössel. Ekkor már tíz iparos és négy kereskedő szolgálta a lakosságot, jelentős magángazdaságok működtek, civilszervezetek alakultak. Pecsétjében a szőlőfürt, az ekevas és a gabonaszálak utaltak a mezőgazdasági megélhetésre.

A gazdasági élet fellendítését célozta Matán István kezdeményezése, aki megszerezte a mezőgazdasági minisztérium támogatását a gyümölcsaszaló és konzerváló üzemre, s az ő ötlete alapján indult be a Czindery kastélyban 1939-ben az első gyümölcssűrítmény-készítő lekvárüzem.

         A második világháború után még csak Nagyatáddal kötötte össze kövesút a községet, ám már akkor is volt vasúti megállója, kialakultak az igazgatási és oktatási intézmények. Az első termelőszövetkezet 1949-ben alakult, a XX. század derekától óvoda és 8 osztályos általános iskola működött Ötvöskónyiban. Érthető, hogy a 68-as főút kiépítése jelentős fellendülést jelentett, a jó megközelíthetőség vonzóvá tette a megtelepedők számára, s hamarosan megindultak az építkezések. 1976-ban azonban a körzetesítési törekvések megakasztották ezt a fajta fejlődést: miután Ötvöskónyit Nagyatádhoz csatolták, oda került át rövidesen az iskola felső tagozata is. A nyolcvanas évek végén kezdődtek csak el olyan beruházások, mint a vezetékes ivóvíz kiépítése, az iskola és a könyvtár felújítása - ez utóbbi felszereltségére méltán büszkék a helybéliek. 1994-ben a helyi lakosság az önállósodás mellett döntött, majd három évvel később Segesddel alakítottak körjegyzőséget.

A kertvárosi képet mutató faluban két templom szolgálja a katolikus és református hívőket. Ez utóbbi templomkertjében található a háborúban elesett katonák emlékműve, melyet nemrég újítottak fel. Műemléki védettséget élvez a Nepomuki Szent János szobor, a régi kastélyt pedig a nagyatádi kórház hasznosítja, s tartja fenn. Az óvoda szép környezetben, felújított belső térrel és gondozott külsővel várja nap mint nap az apróságokat.

A lakosság 33 százaléka cigány nemzetiségű, az önkormányzat nagy erőfeszítéseket tesz a hátrányos helyzetű gyermekek támogatására. A romák két civil szervezetet működtetnek, őrzik a hagyományokat, együttesük gyakran fellép a kulturális rendezvényeken. 2001-ben a faluba költözött Farkas László, aki egy újabb nevezetességgel gyarapította a község látványosságait. Közvetlenül a főútvonal mellett megalkotta a "Könnyező Mária" szobrot, melyet mindenki láthat, aki a 68-as úton közlekedik. A két és fél méter magas szökőkutas szobrot 2002. március 15-én avatták fel.

Az utóbbi években több jelentősebb változás is történt a faluban. A község újabb utcája, a Vasvári utca kapott szilárd burkolatot 2003. őszén. 2005 tavaszára elkészült az új közösségi ház mely óriási hiányt pótolt a községben.

A községben manapság is fontos megélhetési forrás a mezőgazdaság: mind nagyobb szerep jut a magángazdaságoknak, mivel a segesdi termelőszövetkezet árverésre bocsátott földjeinek túlnyomó része is a gazdák tulajdonába került. Nagyüzemi körülmények között a gabonafélék élveznek elsőbbséget, a faluhoz közeli négy-öt dombon szőlőskertek sorakoznak, a málnaültetvények pedig a családok megélhetéséhez biztosítják a kiegészítést. A vállalkozások elsősorban a kereskedelem és a fuvarozás területén alakultak, de néhány iparost is számon tartanak.

 


 Nyomtatás


MySQL: 0.0024 s, 8 request(s), PHP: 0.0347 s, total: 0.0371 s, document retrieved from database.