Rinyamente
DDOP-3.1.3/D-09-2010-0006 A NAGYATÁDI BÖLCSŐDE REKONSTRUKCIÓJA

Lábod


Lassu István, polgármester

06 82 548 013

Közös Önkormányzati Hivatal:
    7551 Lábod, Kossuth u. 57.
    Jegyző: Nagy Balázs

Internet elérhetőség: www.labod.hu

 
 
 
Heraldikai leírás: Zölddel és arannyal hasított álló háromszögű pajzsban csokorba kötött, a pajzs szélei felé hajló, jobbról arany, balról zöld, három-három búzakalász, melyek alatt a búzacsokor kötése fölött áthurkolt, sodrott vörös zsinóron vadászkürt függ, a pajzs színeivel váltakozó színben. A kürt fölött jobb oldalon élével balra fordított arany csoroszlya, bal oldalon élével jobbra fordított zöld ekevas lebeg. A pajzs fölött zárt kapujú, öt bástyás ezüst falkorona látható. A pajzsot jobbról arany makkokkal megrakott zöld tölgyfaág, balról zöld makkokkal megrakott arany tölgyfaág keretezi.


Magyarázat: A búzacsokor, az ekevas és a csoroszlya a település mezőgazdasági jellegére utal. A vadászkürt a község környékének vadakban való gazdagságát és a méltán nemzetközi hírű vadászati tevékenységet jelképezi. A tölgyfaágak a Lábodot övező erdők szépségét, és az itt folyó erdőgazdálkodási tevékenységet jelzik. A pajzs fölötti falkorona Lábod XV. században viselt mezővárosi rangjára, és az akkori települést körülvevő falra emlékeztet.

Lábod a 68-as főút mentém található, mindössze 8 km-re Nagyatádtól. A település a környező erdők gazdag vadállománya, különösen szép gímszarvasai miatt híres a vadászok körében.        

         A falu nevét elsőként 1231-ben említik a régi írások. Ekkor a Tibold nemzetségbeli I. Bodor fiának volt birtoka. A krónika hatalmas uradalom központjaként emlékezik meg róla, s szól arról is, hogy itt táborozott IV. (Kun) László, amikor a lázadó somogyi nemesek leverésére érkezett. 1327-ben a segesdi királynéi birtok része volt.

         1395-ben Marczali Dénes kapta meg a királytól birtokul e területet, 20 évvel később pedig Lábod már mezővárosi kiváltságokat élvezett. Akkor készült el Szent Lukács tiszteletére emelt temploma. A XVI. században Báthori András, majd Nádasdy Ferenc volt a földesúr, s 96 házával a megye második legnépesebb településeként tartották számon.

         A városka a török hódoltság idején elpusztult, lakói később a régi helytől valamivel távolabb telepedtek le. Az 1600-as években Szentgyörgy várának tartozékaként tartották nyilván, később pedig Széchenyi György kalocsai érsek birtoka lett. Református templomának állapota 1780-ra annyira leromlott, hogy helyette újat kellett építeni, melyhez királynői engedélyt nyertek. A római katolikusok 1809-ben láttak hozzá saját templomuk építéséhez, melyben jelentős érdeme volt az akkori földbirtokosnak, gróf Széchenyi Pálnak.

         1870-ben már 133 háza és másfélezer lakosa volt a körjegyzőségi székhelyként működő Lábodnak. A kiegyezést követő ipari fejlődés maradandó nyomot hagyott a településen, ahol 1889-ben megindult a munka a Byss Adolf által alapított keményítő- és dextringyárban, mely a környék burgonya feleslegét dolgozta fel. A gyár vízszükségletének kielégítésére a gróf artézi kutat fúratott: az 560 méter mély kút naponta 1500 hektoliter 21 C fokos kénes vizet adott. A vizet a lakosság főként italként fogyasztotta, de a kiváltságosoknak a kút mellett fürdőkabin is épült. Lábodon volt az egyik vasútállomása a megye első helyiérdekű vasútjának, amely Barcs és Somogyszob között létesült.
Az 1890 szeptembere óta üzemelő vonal Barcs - Nagyatád közötti szakaszát 1977-ben szüntették meg gazdaságtalan működése miatt.

         Lábod környékén a megélhetést hagyományosan a mezőgazdaság és az erdőgazdaság biztosította. Az ezredfordulóig elsősorban szövetkezeti formában történt a föld megművelése, az utóbbi időben erőteljesen megnőtt a személyi földtulajdon is. A homokos talaj a burgonyának és a gabonaféléknek kedvez. A környező erdőkből jelentős területek kerültek magánkézbe, így a tulajdonosok erdőbirtokosságot hoztak létre. A Lábod környéki állami erdőterületeket a SEFAG. Rt. kezeli, melynek a legutóbbi időkig önálló erdészete működött a településen.

         Az erdőkben gazdag területeken a Lábod Rt. Folytat vadgazdálkodást. A társaság nevéhez fűződik az 1991 óta évenként megrendezésre kerülő megyei vadásznap, mely egyben sajátos gasztronómiai esemény is. A településen nagyüzemi vágóhíd, olasz érdekeltségű fűrészüzem, német tulajdonú kiszerelő, csomagoló üzem, s mintegy 50 magánvállalkozás működik. Az önkormányzat közművesített iparterülettel, adómentességgel támogatja a letelepedő vállalkozásokat.


          A 60-as években épült művelődési ház otthont ad a községi rendezvényeknek, kluboknak és egyesületeknek, s falai között található a falu négyezer kötetes könyvtára, a kábel tv. helyi stúdiója is.

A községi tűzoltó-egyesület 1886 óta működik, de tevékeny közéleti szerepet vállal a legényegylet, a hölgykoszorú klub, a labdarugó egyesület, a teniszklub, a kondi klub, a lovas klub és a polgárőrség községi szervezete is. Lábodon élénk a sportélet: a labdarúgás mellett számos híve van a tenisznek és a lovaglásnak, amely vonzó lehetőség a településre pihenni érkező vendégek számára is.

         Lábod vendégváró település. Kényelmes szálláshelyekkel, gasztronómiai különlegességekkel, érdekes látnivalókkal várja az ideérkezőket. Sok vendéget vonz a vadászat, a lovaglás, a vidrapark vízi élővilága, a szomszédos erdei iskola.

         Érdekes látnivaló a rinya menti táj népi építészeti értékeit őrző Tájház, az 1300-as években épült román kori alapokon nyugvó temetőkápolna. A művelődési ház ad otthont a Dél-Somogyi tájegység vadászatát bemutató kiállításnak.

         Túraútvonalak vezetnek a község központjából e látnivalókhoz, de valamennyi gépkocsival is megközelíthető. A település neves ünnepe a több ezer vendéget vonzó vadásznap, a községi egyesületek főzőversennyel egybekötött találkozója, az őszi szüreti felvonulás.

         Lábod a jövőben szeretne gazdaságilag megerősödni, ennek érdekében tervezik a volt gépműhely rehabilitációja és az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, hogy kedvező körülményeket teremtsenek a jövőben a települést választó befektetőknek.

         A humán fejlesztések területén a lábod községi mikrotérségi általános iskola, korszerűsítését is tervezik. A szellemi tudás számára korszerű, az igényeknek megfelelő fizikai környezetet szeretnének biztosítani, ezzel is megalapozva az iskolában tanuló diákok felsőbb oktatásban használatos tudását.

 


 Nyomtatás


MySQL: 0.0023 s, 8 request(s), PHP: 0.0364 s, total: 0.0387 s, document retrieved from database.