Lábod
Lassu István, polgármester
06 82 548 013
Közös Önkormányzati Hivatal:
7551 Lábod, Kossuth u. 57.
Jegyző: Nagy Balázs
Internet elérhetőség: www.labod.hu
Magyarázat: A búzacsokor, az ekevas és a csoroszlya a település mezőgazdasági jellegére utal. A vadászkürt a község környékének vadakban való gazdagságát és a méltán nemzetközi hírű vadászati tevékenységet jelképezi. A tölgyfaágak a Lábodot övező erdők szépségét, és az itt folyó erdőgazdálkodási tevékenységet jelzik. A pajzs fölötti falkorona Lábod XV. században viselt mezővárosi rangjára, és az akkori települést körülvevő falra emlékeztet.
Lábod a 68-as főút mentém található, mindössze 8 km-re Nagyatádtól. A település a környező erdők gazdag vadállománya, különösen szép gímszarvasai miatt híres a vadászok körében.
A falu nevét elsőként 1231-ben említik a régi írások. Ekkor a Tibold nemzetségbeli I. Bodor fiának volt birtoka. A krónika hatalmas uradalom központjaként emlékezik meg róla, s szól arról is, hogy itt táborozott IV. (Kun) László, amikor a lázadó somogyi nemesek leverésére érkezett. 1327-ben a segesdi királynéi birtok része volt.
1395-ben Marczali Dénes kapta meg a királytól birtokul e területet, 20 évvel később pedig Lábod már mezővárosi kiváltságokat élvezett. Akkor készült el Szent Lukács tiszteletére emelt temploma. A XVI. században Báthori András, majd Nádasdy Ferenc volt a földesúr, s 96 házával a megye második legnépesebb településeként tartották számon.
A városka a török hódoltság idején elpusztult, lakói később a régi helytől valamivel távolabb telepedtek le. Az 1600-as években Szentgyörgy várának tartozékaként tartották nyilván, később pedig Széchenyi György kalocsai érsek birtoka lett. Református templomának állapota 1780-ra annyira leromlott, hogy helyette újat kellett építeni, melyhez királynői engedélyt nyertek. A római katolikusok 1809-ben láttak hozzá saját templomuk építéséhez, melyben jelentős érdeme volt az akkori földbirtokosnak, gróf Széchenyi Pálnak.
1870-ben már 133 háza és másfélezer lakosa volt a körjegyzőségi székhelyként működő Lábodnak. A kiegyezést követő ipari fejlődés maradandó nyomot hagyott a településen, ahol 1889-ben megindult a munka a Byss Adolf által alapított keményítő- és dextringyárban, mely a környék burgonya feleslegét dolgozta fel. A gyár vízszükségletének kielégítésére a gróf artézi kutat fúratott: az 560 méter mély kút naponta 1500 hektoliter 21 C fokos kénes vizet adott. A vizet a lakosság főként italként fogyasztotta, de a kiváltságosoknak a kút mellett fürdőkabin is épült. Lábodon volt az egyik vasútállomása a megye első helyiérdekű vasútjának, amely Barcs és Somogyszob között létesült.
Az 1890 szeptembere óta üzemelő vonal Barcs - Nagyatád közötti szakaszát 1977-ben szüntették meg gazdaságtalan működése miatt.
Lábod környékén a megélhetést hagyományosan a mezőgazdaság és az erdőgazdaság biztosította. Az ezredfordulóig elsősorban szövetkezeti formában történt a föld megművelése, az utóbbi időben erőteljesen megnőtt a személyi földtulajdon is. A homokos talaj a burgonyának és a gabonaféléknek kedvez. A környező erdőkből jelentős területek kerültek magánkézbe, így a tulajdonosok erdőbirtokosságot hoztak létre. A Lábod környéki állami erdőterületeket a SEFAG. Rt. kezeli, melynek a legutóbbi időkig önálló erdészete működött a településen.
Az erdőkben gazdag területeken a Lábod Rt. Folytat vadgazdálkodást. A társaság nevéhez fűződik az 1991 óta évenként megrendezésre kerülő megyei vadásznap, mely egyben sajátos gasztronómiai esemény is. A településen nagyüzemi vágóhíd, olasz érdekeltségű fűrészüzem, német tulajdonú kiszerelő, csomagoló üzem, s mintegy 50 magánvállalkozás működik. Az önkormányzat közművesített iparterülettel, adómentességgel támogatja a letelepedő vállalkozásokat.
A 60-as években épült művelődési ház otthont ad a községi rendezvényeknek, kluboknak és egyesületeknek, s falai között található a falu négyezer kötetes könyvtára, a kábel tv. helyi stúdiója is.
A községi tűzoltó-egyesület 1886 óta működik, de tevékeny közéleti szerepet vállal a legényegylet, a hölgykoszorú klub, a labdarugó egyesület, a teniszklub, a kondi klub, a lovas klub és a polgárőrség községi szervezete is. Lábodon élénk a sportélet: a labdarúgás mellett számos híve van a tenisznek és a lovaglásnak, amely vonzó lehetőség a településre pihenni érkező vendégek számára is.
Lábod vendégváró település. Kényelmes szálláshelyekkel, gasztronómiai különlegességekkel, érdekes látnivalókkal várja az ideérkezőket. Sok vendéget vonz a vadászat, a lovaglás, a vidrapark vízi élővilága, a szomszédos erdei iskola.
Érdekes látnivaló a rinya menti táj népi építészeti értékeit őrző Tájház, az 1300-as években épült román kori alapokon nyugvó temetőkápolna. A művelődési ház ad otthont a Dél-Somogyi tájegység vadászatát bemutató kiállításnak.
Túraútvonalak vezetnek a község központjából e látnivalókhoz, de valamennyi gépkocsival is megközelíthető. A település neves ünnepe a több ezer vendéget vonzó vadásznap, a községi egyesületek főzőversennyel egybekötött találkozója, az őszi szüreti felvonulás.
Lábod a jövőben szeretne gazdaságilag megerősödni, ennek érdekében tervezik a volt gépműhely rehabilitációja és az ipari terület infrastruktúrájának fejlesztése, hogy kedvező körülményeket teremtsenek a jövőben a települést választó befektetőknek.
A humán fejlesztések területén a lábod községi mikrotérségi általános iskola, korszerűsítését is tervezik. A szellemi tudás számára korszerű, az igényeknek megfelelő fizikai környezetet szeretnének biztosítani, ezzel is megalapozva az iskolában tanuló diákok felsőbb oktatásban használatos tudását.