Rinyamente
DDOP-3.1.3/D-09-2010-0006 A NAGYATÁDI BÖLCSŐDE REKONSTRUKCIÓJA

Kutas

 

Ütő Szabolcs polgármester

06 82 385 431

Közös Önkormányzati Hivatal:
    7541 Kutas, Petőfi u. 70.

    Jegyző: Pintér Csilla Judit

Internet elérhetősége: www.kutas.hu

 

 

Heraldikai leírás: Vágással és hasítással négy részre osztott álló csücsköstalpú pajzs, melynek első kék mezejében két oldalról egy-egy hatágú ezüst csillagtól kísért gombos szárú arany kehely lebeg, második ezüst mezejében zöld dombon álló stilizált tölgyfa áll, harmadik ezüst mezejében levelekkel kísért zöld szőlőfürt lebeg, negyedik kék mezejében lebegő, leveles arany búzakalász szerepel, melyet két oldalról egy-egy lebegő, csúcsával felfelé, élével befelé fordított ezüst kaszapenge kísér. A címerpajzsot két oldalról egy-egy alul keresztbe tett szárú, arany makkokkal megrakott zöld tölgyfaág keretezi. A címerpajzs fölött lebegő, hármas tagolású, íves arany szalagon fekete nagybetűs Kutas felirat olvasható.

Magyarázat: A szőlőfürt, a búzakalász és a kaszapenge a mezőgazdasági termelést jelzik. A két csillaggal kísért kehely Kutas korábban használt pecsétjein is szerepelt, miként a fa motívuma is, amelyet itt azért tölgyfaként jelenítettek meg, mert ez kapcsolódik a leginkább az európai népek természetvallásos mítoszaihoz. A korábbi elemek átvétele a történeti folytonosságot fejezi ki.

         A középkorban leginkább Kutas, Kutus alakban fordult elő. Birtokosai gyakran változtak. 1703-09 között kuruc és labanc hadak gyakran megfordultak a faluban, amely rövid ideig lakatlanná vált. A 19. században mezőváros volt, de 1871-ben elvesztette ezt a rangját. Az 1872-ben megépült vasút megkönnyítette az áruszállítást, az 1904-ben létrehozott hitelszövetkezet lehetővé tette a mezőgazdasági gépek vásárlását, így a mezőgazdaság korszerűsítését.

         A II. világháborúban a falu beleesett a frontvonalba, az 1902-ben épült református templomot felrobbantották, a házak 60 %-a megsérült, az egész terület aláaknázott volt. A felszabadulás után a gazdasági életet átszervezték. Földosztás, majd szövetkezetesítés. 1949-re sokan visszaadták a földet, megszervezték az állami gazdaságot.

A mezőgazdaságon belül a gyümölcstermelésen volt és van ma is a hangsúly. Kozmapusztán még építőtáborokat is létrehoztak, hogy a szüreteléskor segítségül érkező diákokat el tudják szállásolni.

A gazdasági fellendülés a faluban is éreztette hatását. Korszerűsítették az iskolát, óvodát, szolgálati lakások épültek, bölcsőde, diákotthon jöttek létre. A 60-es évektől a lakosság anyagi gyarapodása jelentős volt.

         A rendszerváltás után a faluból megkezdődött egyfajta elvándorlás a városokba, Kaposvárra és Nagyatádra. 1990 után a gazdasági életben is jelentős változások következtek be. A gyümölcsösök egy része magántulajdonba került, másik része a Mezőkert Rt-é lett.

         Kutashoz tartozik közigazgatásilag a kozmapusztai Hertelendy kastély, melyet eredeti formájában állították helyre és 2006 ősze óta várja a vendégeket.

         A település vezetékes gázellátását kiépítették, lekészült az ivóvízvastalanító, iskolai főzőkonyha és sportcsarnok az utóbbi években.

A közeljövőben az oktatási intézmények felújítása szerepel a tervek között. A kutasi általános iskola oktatási mikro-körzet központ, ahová a kutasi, a belegi, a kisbajomi és a szabás települések diákjai járnak tanulni.

Az óvoda akadálymentesítése és az óvodások számára biztonságos körülmények megteremtése is fontos feladata az önkormányzatnak.

 

 Nyomtatás


MySQL: 0.0021 s, 8 request(s), PHP: 0.0356 s, total: 0.0376 s, document retrieved from database.