Rinyamente
DDOP-3.1.3/D-09-2010-0006 A NAGYATÁDI BÖLCSŐDE REKONSTRUKCIÓJA

Beleg
 
 

Tamás Csaba polgármester

06 82 568 007

Önkormányzat:
    7542 Beleg, Kossuth u. 97.

E-mail: info@beleg.hu

Közös Önkormányzati Hivatal:
    7562 Segesd, Szabadság tér 1.
    Jegyző: Veszner József

Internet elérhetőség: www.beleg.hu

 

Heraldikai leírás: Álló csücskös talpú tárcsapajzs kék mezejében zöld hármas halmon nyitott korona, amelynek közepéből ezüst kard emelkedik ki foglalatával felfelé, a kard mellett jobb- és baloldalon is szintén a korona közepéből három-három arany búzakalász nő ki. A mező jobb felső sarkában arany nap, a bal felső sarkában ezüst újhold látható. A pajzstalpat egy hullámos ezüst pólya osztja. A címer alatt arany színű szalag látható Beleg felirattal.

Magyarázat: A címer jelképei egyszerre utalnak a település történelmére és a községet mindvégig jellemző mezőgazdasági termelésre. Beleg korábbi pecsétjei is kivétel nélkül mind a mezőgazdasági termelésre, a gazdálkodásra utaltak, és mivel a talajadottságok főként a gabonának kedveznek, ezért is került búzakalász a pecsétbe.

A terület már a Római Birodalom fennállása idején is lakott volt, érintette a hadiút. 1885-ben a Pusztaréti-dülőben találtak rá Vespasianus császár bronztáblába vésett hadparancsára, amely ma a Nemzeti Múzeumban látható.
A rómaiak jelenlétéről tanúskodnak a Rinya-patak mentén fellelt bronz- és ezüstérmék is. Közvetlenül a településről szóló első írásos adat 1493-ból származik, amely Belek néven említi a vránai perjel birtokát. Későbbi földesurai között találjuk Török Bálintot, Zrínyi Györgyöt, Tirunetti Herkules őrgrófot, 1733-1945 között pedig a Festetics családot. A török hódoltság idején elnéptelenedett a község, s csak 1703-ban települt újjá reformátusokkal, akik 1771ben építették meg első, fából készült templomukat, majd egy évszázaddal később megépítették az újabb templomot. Az 1886-os évszám a falu feketekrónikájának része: ekkor ugyanis a község nagy része leégett.
 
A föld volt az, mai mindig is biztosította az itteniek megélhetését és a gazdák már 1895-ben saját hitelszövetkezetet hoztak létra, mai az 1930-as évekig működött. A belegiek cséplőgépet tartottak és gőzmalmot üzemeltettek és tejszövetkezetet alakítottak.
 
A XX. század első felében Belegen megélénkült a társasági élet, olvasókör, leventeegyesület jött létre. Református és katolikus népiskolát egyaránt fenntartottak, jelentős fejlődés indult meg olyannyira, hogy a lakosság száma még a háborús években is emelkedett. A II. világháborút követő földosztás alkalmával a cselédek is tulajdonhoz jutottak, ám a földművelést csak hiányos felszereléssel kezdhették meg. A nehézségek miatt épp ők, 54-en alakították meg az első termelőszövetkezetet, amely később összeolvadt a módosabb gazdák által létrehozott szövetkezettel.
 
A falu első önálló tanácsa 1950-ben jött létre. Egy évtizeddel később már csaknem ezren lakták a falut, ám ennek ellenére az 1969-es tanácsi körzetesítéskor a fontosabb intézmények Kutasra költöztek.
 
A fellendülés időszaka csak az 1990-es rendszerváltást követően köszöntött a falura. A település arculata jelentősen megváltozott, új járda épült, szinte valamennyi közintézményt felújították, néhány év alatt mintegy 23 millió forintot költöttek beruházásra. Villany már az ötvenes évek eleje óta van a faluban, a vezetékes ivóvizet viszont csak 1990-ben vezették be. Gyönyörű környezetben található a 40 férőhelyes óvoda, helyben van az alsó tagozatos általános iskola. Az egészségügyi ellátás jól megoldott: az orvosi rendelőbe hetente kétszer látogat az orvos, s létrehoztak egy fiókgyógyszertárat is.
 
Beleg kedvező közlekedés földrajzi helyzetének köszönhető, hogy a munkaképes lakosság egy része Kaposváron, Nagyatádon, és helyben a MÁV-nál kap munkát, de a kutasi szövetkezet is foglalkoztatja a helybélieket. A mezőgazdasági termelés csak háztáji szintű. Az állattartásból a szarvasmarha kiszorult: amióta nincs a tejnek felvásárlója, csupán 2-3 család tart tehenet. Többen próbálkoznak egyéni vállalkozóként megélni, van közöttük vendéglátós, kereskedő, műköves és kőműves is.
 
A jövő feladatai között szerepel a hiányzó szennyvízcsatorna kialakítása, melynek megvalósításához kistérségi összefogásra számítanak. Épül és szépül a falu, egyre több házat korszerűsítenek, alakítanak át az újabb igények szerint a fiatalok, akiknek a megtelepedését az önkormányzat kedvezményes telkekkel is segíti. A helyiek sokat adnak a falu külső képére, erről az utcákat járva meggyőződhet a látogató. Gyönyörű, gondozott parkon átvezet az út az óvodához, a házak lőtt tavasztól őszig tarka virágok színesítik az utcát. 

 

 


 Nyomtatás


MySQL: 0.0010 s, 8 request(s), PHP: 0.0232 s, total: 0.0242 s, document retrieved from database.